És formálta az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehelt az ő orrába életnek szellemét. Így lett az ember élő lélekké. 1 Mózes 2:7.

Amikor a test anyaga és Isten szelleme érintkezett egymással, abból született meg az ember lelke. A testünk anyaga földi. Isten Szelleme az örökkévalóságból jött be, és a test és a szellem kapcsolata hozta létre a lelkünket.  Az ember lelke a szellemén alapszik, mert amikor meghal, ezek a képességek tovább léteznek.

A lélek az akarat, értelem és érzelem.

Az állatoknak is van lelkük, éppen ezért rendelkeznek bizonyos fokú megismerő képességgel, akarattal és képesek érzelmek kifejezésére is, ám náluk a lélek a fizikai létükön alapszik, így amikor az állat teste elpusztul, a létezésüknek vége. Látjuk a teremtés könyvében, hogy míg Isten az ember orrába belehelte a szellemét, addig az állatokéba nem. Így a földön létező állatoknak az életidejük, csak a földi időben és közegben adatott meg.