A relativisztikus invariancia követelménye szerint, ami Lorentz-ínvariánsnak akarja leírni a teret, amihez 26 dimenzió szükségeltetik. Azonban a tapasztalatok alapján elég 3 térdimenzió, plusz egy idődimenzió ahhoz, hogy a Galilei-transzformációval eligazodjunk, a lineárisan leírható makroszkopikus világban. A kvantumvilágban, amelyhez nehéz emberi érzékekkel hozzáférni, csak a matematika nyelvén írható le, már jelentkeznek az extradimenziók. Aki a kvantumvilágban szeretne eligazodni, annak a felcsavarodottnak tekintett extra dimenziókat ki kell egyenesíteni ahhoz, hogy egyenes vonalú egyenletes mozgásokkal tudjon operálni.

Azonban azzal is számolni kell, hogy a kvantumvilág, a határozatlansági reláció „befolyása”alatt áll, Illetve folytonosan mozog. Azt is mondhatnám, hogy csak pillanatnyi van/nincs információ szerezhető róla. Amennyiben az anyagot nem pontszerűnek, hanem nyitott és zárt rezgő húroknak tekintjük, olyan feladatra vállalkozunk, mintha egy akváriumban lévő vízibolha rajt akarnánk pontosan megszámolni. (egy fotó pillanatképe, amivel megállítjuk őket segíthetne) Azonban a kvantumvilágot, benne az anyagot nem lehet megállítani. Marad a valószínűség számítás, ami többé-kevésbé bevált. Így a 3 térdimenzió és az idődimenzió feletti dimenziószámnak is csak 50/50% a valószínűsége. :)