Ez egy barantás foglalkozásvezető gyűjtése 2019-ből.

Van egy másik cikke is.

 

"A baranta szó eredete, jelentése 

 

A mai értelemben vett baranta szó Magyarországon, egy harcművészeti mozgalomra értetendő, amit mesterségesen ragasztottak rá az 1990-es években. Ebben a formájában és ebben a jelentésében biztosan nem használták a múltban. Ennek a szónak a barantások körében kétféle értelmezése van, ám forrásokkal csak az egyik bizonyítható. Vukics Ferenc a baranta mozgalom megalapítója, és az első anyagok gyűjtője, állítása szerint ez egy somogyi tájszó, amit az egyik tanítója használt mikor küzdöttek a gyerekek:”...Csak óvatosan! Most még csak elbarantáltok, de nehogy böllenkedés legyen a vége!..”1. Ő úgy értelmezi ezt a mondatot, hogy most még csak játékosan gyakorolnak, felkészülnek, viszont ebből ne legyen vérre menő harc. A böllenkedés ebben formájában nem ismert ma már, régebben jelentette2 az„ellenkedést”, a vad harciasságot. Mindenesetre felismerhető benne a böllér szó, ami archaikusan az állatokat leölő szakember megnevezése. Vukics Ferenc úgy gondolta,hogy a barantálás, ez a játékos, ám mégis harcszerű felkészítést jelentő szóval lehetne a legmegfelelőbben jellemezni, azt a harcművészeti mozgalmat, melyet ő intézményesített 1997- ben, és innen ered a baranta, mint elnevezés. 

 

A tudományos kutatómunkám, azonban kicsit más irányokba mutatott a szóval kapcsolatban. Magyarországi használattal és jelentéssel nem találkoztam (egy kivétellel)3, azonban belső ázsiai kutatók és néprajzkutatók alkalmazzák írásaikban. Almásy György 1903-ban4, Herman Ottó 1909-ban5 és 1914-ben6, valamint VámbéryÁrmin 1868-ban7 és 1906-ban8 említik a baranta szót, mint egy általánosan pusztai népeknél bevett kifejezést, amelynek jelentése a rajtaütésszerű támadás, ló rablás, portyázás. Herman Ottó 1909-as művében egy 1429-es peres ügyet vizsgál, amelybenaz egyik fél elhajtotta lovait és marháit a másik féltől, és itt említi meg lábjegyzetben azt, hogy ez mennyire hasonlít a kirgizek barantájára, amely náluk szabadrablást jelent.9 Herman másik művében a betyárok életéről és foglakozásáról ír,10 ahol a barantát, mint kirgiz portyázást hasonlítja össze a hazai betyárok népfelfogás szerint virtusszámbamenő fosztogatásaival. 

 

Almásy az utazása közben többször is lejegyezte ennek a szónak a jelentését művében, ő így fogalmaz:„ Baranta néven nevezik a kirgizek a lórablást, a mit azelőtt bizonyos lovagiasággal, nyíltan, az illető aulok szemeláttára hajtottak végre, még pedig rendesen nőrablással is kapcsolatban. Ma már, az orosz adminisztráczió szigorú felügyelete folytán, gyéren fordulnak elő az effélék…”.11 További érdekesség Almásynál, hogy ő nem csak mint cselekvést említi a barantát, hanem a cselekvéstűzőket is megnevezi barantadzsik néven, mint rablók.

 

Mindezek mellett találtam egy regényvázlatot 1923- ból a Prágai Magyar Hírlapban, ami egy belső ázsiai, kazakterületen játszódó kalandregény: „ Egy véresarcú csikós vágtatott a tüzfény udvarába és kétségbeesetten ordította: Baranta ! Baranta!  Itt vannak a kazakok .. elhajtják a ménest! —   Lóra! Lóra! Baranta!  A kazakok! -riadt fel mindenfelől a kiáltás s a mámorí elhőket minden fejből egyszeribe kifújta a nagy veszedelem szele.”.12 A szerző, Marjay Ödön,úgy tűnik szintén abban a jelentésben használja, mint az előbbiek, egy portyázó szerű támadásként. 

 

Összességében ezekkel a hiteles forrással találkoztam és mindegyik egy belső ázsiai szóként használja, szinte azonos jelentéssel. Így maga a szó biztosan létezik, hazai kutatók által is használt és jelentéssel bír, ám nem abban az értelemben, ahogy azt Vukics Ferenc használta kezdetben a mozgalomra. Mindazonáltal ez a harcművészet egy új jelentést biztosít ennek a szónak Magyarországon, eredeti jelentésétől függetlenül, ezért úgy gondolom nem jelent problémát ez. Az évszázadok során többször is előfordult már, hogy egy szónak új jelentése lett, és nekünk ma az a jelentése a természetes. Néhány évtized múlva talán a barantának ez a jelentése lesz természetes és nem kell majd azt magyarázni senkinek."

 

7. Vámbéry Ármin: Sketches of Central Asia. London. 1868. 310

 

Kozma András: 

https://www.academia.edu/40216738/A_baranta_sz%C3%B3_jelent%C3%A9se_t%C3%B6rt%C3%A9nete_%C3%A9s_eredete