Nekünk hirtelen szakadt a nyakunkba ez a sok.

Először a kettő a fáskamrában, velük kapcsolatban hamar eldöntöttük, hogy maradnak és szobacicák lesznek, hiszen eleve zárt helyen születtek, sose voltak kint. Nem is bántuk meg.

A négy testvérük (sajnos ma már csak hárman vannak) már úgy szokott ide, hogy az anyjukat kellett annyira megszelídíteni, hogy be tudjuk fogni ivartalaníttatni. Csak hozta a következő almot is. Őket akkor még könnyen továbbadtuk volna, 8 hetesen kezdtek idejárni, de nem akadt komoly jelentkező.

Azokat a helyedben én se adtam volna tovább, az más helyzet.