Megpróbálom összefoglalni, mi mindent írtak abban a csoportban az ügyről, kicsit hosszú lesz, előre is elnézést.

 

Szóval augusztus elején kezdődött az egész, még a tesztverseny előtt, amikor Vivi apukája posztolta az ostravai junior GP női indulóinak listáját, amin tartalékként ott volt a magyarok között az orosz születésű Polina Dzsumanyijazova neve is. Többek között azt írta a poszthoz, hogy szomorúan látja, hogy elkezdődött a műkorcsolyában is az orosz lányok magyarországi honosítása, és Polina honosítását elvileg tavaly a tesztverseny után kezdték meg, viszont ők nem tudtak erről, csak a JGP indulói listán értesültek az egészről. Szerinte kitalálták, hogy van magyar kötődés a lánynál és már intézik is, hogy magyar színekben induljon. Ugyanakkor szerinte a külföldiek importálása helyett a magyarokat kellene támogatni, sajnos viszont a vezetőség nem látja Vivi teljesítményét, pedig hét éve a saját hazájának hozza a hírnevét, annak ellenére, hogy soha nem kap semmilyen támogatást.

 

Vivien bátyja is kommentelt, ő nehezményezte, hogy Polina a junior GP-re be van nevezve, annak ellenére, hogy neki nem kellett ISU versenyen bemutatnia a dupla Axelt és egy tripla ugrást, míg Vivi majdnem nem indulhatott el a tesztversenyen tavaly, mert úgy gondolták nincs ISU versenyen 2A és egy triplája.

Aztán Vivi maga is kommentelt: kétségbe vonta, hogy mennyire kap majd magyar junior GP-n indulási jogot, amikor vele egykorú gyereket hoznak Magyarországra. Kifejtette, hogy az orosz lány kapott JGP indulási jogot, míg ő tavaly nem, csak akkor amikor hazajött és megmutatta mit tud. Szerinte ezzel semmibe veszik a munkáját, a lényeg, hogy oroszok jöjjenek, holott a világ eltiltja őket. Szerinte sok orosznak lesz még magyar hozzátartozója gyorsan, mert „ott ez nem probléma”, mint ahogy a dopping sem. Bezzeg ha egy magyar doppingolna, akkor örökre eltiltanák. Eleve szerinte az oroszoknak akik ide jönnek, Magyarországon kéne eleve edzeniük, és nem Moszkvában.

 

Augusztus 13-án aztán a tesztverseny rövidprogram után Vivi ezt posztolta: „Utolsó versenyem Magyarországon, de azért tartom magam, még ha nem is a legideálisabb körülményekben érzem magam! Sajnálom, hogy a magyar vezetőségnek nem hoztam elég sikert, hogy szükségük legyen rám. Pedig soha 1 ft támogatást nem kaptam! De legalább emelt fővel megyek! Mindenkinek mindent köszönök, aki szurkolt nekem, és ígérem sok szép programot fogtok tőlem még látni”.

 

Ezt követően posztolt Berei József „Pepe” anyukája is, aki az utánpótlássport.hu-n megjelent, a tesztversenyről szóló cikkhez a tényszerűség kedvéért odaírta, hogy Pepe azért nem állt ki versenyezni, mert Covid után lábadozik, és az orvos megtiltotta neki a versenyzést. Ami még tőle elhangzott: „Szerencsére új fejezet nyílt a fiam életében, miután elhagyta az SKSE-t. Olyan szakemberek veszik körül, akik figyelnek az egészségére és a versenyző áll az első helyen. Vége annak a korszaknak, amikor az edző megköveteli, hogy betegen, lázasan, félig gyógyultan, sérülésből nem felépülve jégre lépjen.” Ezt követően Pepe anyukája egy másik kommentben kifejtette, hogy a végsőkig kitartanak, pedig a Sebestyén Korcsolya Egyesület ellehetetlenítette Pepe munkáját, háttérbe szorította az orosz testvérpárral szemben (a Vlasenko testvérpárról van szó), holott tavaly decemberben még Juli könyörgött neki, hogy ne váltsanak edzőt, bízik Pepében, de aztán végül nem lett abból semmi.  Pepe most már Vivihez hasonlóan Olaszországban, Egnában edz. Szerinte elszomorító, hogy a magyar fiút oroszok miatt dobják el, és nem szabad elhallgattatni mi folyik, pedig sokan félnek és nem mernek beszélni.

 

A csoportba Vivi apukája posztolta Fürst Judit saját facebook oldalán megosztott véleményét is, aki azt mondta, hogy az orosz lány csodaszépen korcsolyázott, de miután az egyik forgását rontotta, csak a 2. helyen áll a rövid után, ha hibátlanul futja viszont a kűrjét, akkor toronymagasan nyerheti a tesztversenyt. Miután Vivi nyerte 4 ponttal a tesztversenyt, Judit egy szót sem posztolt vagy írt az eredményről (pedig szereti a véleményét kifejteni). Ehhez a poszthoz 49 komment érkezett, Juditot kritizáló vélemények sora, és mindenki egyetértett abban, hogy Judit iszonyatosan elfogult, Vivi apukája egyenesen ostobának nevezte.

 

A tesztverseny után Pepe anyukája egy képet posztolt Pepéről és Viviről egy nagyon hosszú szöveggel együtt, amit idézek:

 

„Sorstársak. Jóban-rosszban együtt: Papp Vivi és Berei Pepe. Ez a bejegyzés értük szól, illetve mindazokért akiknek álmaik voltak korcsolyával a lábukon, de elvették tőlük, vagy el akarják venni. Vigyázzunk rájuk! Egy anya segélykiáltását olvashatjátok:

 

Nagy reményekkel érkeztünk haza Magyarországra 2018 nyarán. Pepe osztrák bajnok volt, tehetségnek kiáltották ki, Sebestyén Juli és az egész egyesülete tárt karokkal várta. Az akkori korcsolyázók szülei figyelmeztettek, nem hozok jó döntést. Végighallgattam mindent Juli módszereiről és arról, hogyan dobja félre a gyerekeket, ha érkezik egy jobb „portéka” (ezt az elnevezést használták), akit nem ő nevelt ki, hanem megörökölt mástól. Azt is mondták, ha nem vigyázok, megöli Pepe lelkét. Én ezt mind nem hallottam meg, mert nem akartam. Azt hittem, uszítás az egész, és különben is, soha nem avatkoztam bele Pepe sportpályafutása alatt a jeges életbe. Ezért nem volt Ausztriában a jégpályán eltöltött 10 év alatt egyetlen konfliktusunk sem. Szóval, így indultunk itthon is… tiszta lappal. Nem volt könnyű: honvágy, új környezet, az országváltás miatt 1 év kihagyás, majd egy komoly műtét, karantén, 20 cm növés. Juli MINDVÉGIG Pepe mellett állt, és szépen dolgoztak együtt. Többször elmondta, hogy Pepe minta tanítvány, nem szemtelen, szorgalmas és óriási akaratereje van, beérik a gyümölcs. Ez így ment három évig. Aztán valami megváltozott…. Hirtelen észrevettem, hogy ugyanabban a kelepcében vagyunk, mint azok, akik panaszkodtak, de nem vettem őket komolyan. Fogytak Pepe körül a sporttársak, a barátok távoztak az egyesületből. Szépen sorban, … majd Pepe is egy nap mellőzött lett. (A miértek egy külön posztot megérnek) Többször leadtam Julinak a segélykiáltást. Majd Pepe is. A fülem hallatára mondta el edzőjének a fájdalmát. „Ez a felirat, hogy HUN, nekem a hazám, a szívem, az orosznak csak betűk, és te őt választottad helyettem”. Többek között ezt is mondta. Aztán mikor Pepe látta, hogy semmi nem teljesült abból, amit Juli megígért, és egy döntésnél mindig az oroszok irányába hajlott, összepakolt. Egnába ment a régi edzői, barátai közé. Én erről hallgattam, mert azt gondoltam, az idő begyógyítja a sebeket. Ám nem! Főleg, hogy Papp Vivit is érintik az itthon események. Szeretném, ha tudnátok, hogy támogatás nélkül edzenek a magyar gyerekek Egnában, csak azért, hogy ők képviselhessék országunkat a nemzetközi versenyeken. Ez most veszélybe került... Tehát, mi, a szülők adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyerekeink a céljaikat elérjék.

 

Mikor megírtam a ma reggeli válaszposztot(idemásolom), több hívást és üzenetet kaptam, hogy köszönik, hogy meg mertem írni. De…. nem félek a retorziótól? Ugye, ez vicc? Nekem kellene félni és nem annak, aki olyan körülményeket teremt, hogy a gyerekek zokognak a jégpályán, az öltözőben, az edzőtáborokban és rettegnek? Innen üzenem, hogy fontos nekem a fiam álma. Fontos nekem Papp Vivi sorsa. Fontos nekem a hazám és a magyar sport. Kész vagyok kiállni a nyilvánosság elé és feltárni az igazságot. Mindenkiért, akinek akár egy csepp könnye hullt Sebestyén Júlia módszere miatt. Ha azt kérdezitek, miért nektek írom le mindezt és miért nem Julinak mondom el, itt a válaszom: Többször tudattam vele ezt személyesen, tegnap is, de csak gúnyosan nevetett és sértegetett, igaz, én is őt. Az indulataimért elnézést kértem, de amit mondtam, az helyén való volt. A fájdalom szakadt ki belőlem. Sok versenyző és szülő fájdalmával együtt. Pepe covidos volt három hete, ezért nem indult a tesztversenyen. Még gyenge. Az egykori edző ezen is élcelődött, nem csak nekem, másnak is! (Többek között ezt kértem számon, miért bántja és hiresztel valótlanságokat a fiamról? Arról a srácról, aki felnézett rá, bízott benne, szerette és hitt a kettőjük munkájában, de cserben hagyta. És akkor még finoman fogalmaztam).

 

Mondtam Julinak, hogy azt kívánom neki, hogy élje át azt a fájdalmat, amit ő okozott nekünk. Versenyzőknek, szülőknek. Ugye, halljátok a szavamat? És minden zokogó, mellőzött, megbántott gyerekre vigyáztok? Ő a mieink.

 

És akkor jöjjön a válaszposztom, ami miatt állítólag „félnem” kellene:

 

Mi, Pepe és én, a végsőkig kitartunk és nem futamodunk meg, pedig az SKSE ellehetetlenítette Pepe munkáját, szemmel láthatóan háttérbe szorította az orosz testvérpárral szemben. Sebestyén Juli decemberben még a lakásunkban sírt, könyörgött, hogy ne váltsunk edzőt. Mindent megígért, mennyire szereti Pepét, bízik benne, csak benne stb... Aztán nem lett belőle semmi, sőt a helyzet még rosszabb lett, Pepét mentálisan szó szerint "kicsinálta". Ezért hagyta el Pepe az egyesületet, ment vissza a régi közegébe, külföldre, ahol mindig támogatták. Ezt csak azért írom le, hogy tudjátok. A magyar edző, a magyar fiút dobta el az oroszok miatt. (És ha még a teljes igazságot tudnátok, mi minden történt pl. Lázasan, betegen futtatta, hiába kértem, léptesse vissza. Mondtam is Julinak, nem tűröm, hogy portékának tartsa a fiamat, mikor emberéletről van szól!!!!) Nem tudom, Juli versenyző korában mit szólt volna, ha ráhoznak egy erősebb orosz versenyzőt. Fél éve hallgatok erről és arról a megaláztatásról, amin Pepe ment át az SKSE részéről. A mostani vihar felkavart bennem mindent. Pepe Egnában edz Papp Vivienn mellett. A kislány kitartó, szorgalmas és jó!!!! Bizonyított, eredményeket mutat fel, és megérkezett Polina Oroszországból. Jogos a család felháborodása. Ne feledkezzünk meg arról sem továbbá, hogy Vivi is Sebestyén Juli istállójából távozott, szintén nem szép körülmények között (ahogy szinte senki sem). Az igazságnak ki kell derülni! Nem szabad elhallgatnunk. Sokan félnek a koripályán. Értük is szólok! Becsüljék meg a magyar gyerekeket Magyarországon! Becsüljék meg a szülőket, akik áldozatot hoznak a magyar sport sikeréért is. Gyerekeinknek álmai vannak, nem vehetik el tőlük mindenféle érdekek, meg indokok miatt. És ne dőljetek be a szép posztoknak, meg a legeredményesebb egyesület reklámnak, mert ha ilyeneket látok, csak egy kérdésem van: Milyen áron?” 

 

Mindeközben Ekker Léna az SKSE-től átment a KSI-hez, amit posztoltak a csoportban és gratuláltak neki a lépéshez.

 

Lezajlott az ostravai junior GP, amin Vivi 12. lett, Aleksandr Vlasenko pedig 11. ; Pepe anyukája kiemelte, hogy Vivi 35 főből érte el ezt az eredményt, Vlasenko pedig 21 indulóból lett 11. ami azért különbség. Van, aki nem értette, hogy Vivi hogy-hogy indult, nem úgy volt, hogy országot vált? De felvilágosították őket, hogy egy országváltás nyilván nem három hét alatt zajlik le.

 

A minap megjelent a válaszonline cikk is (illetve annak nyomán a telex cikke is). Ehhez azt írta Vivi apukája többek között, hogy a szövetség azért „üldözi” Vivit, mert el merték hozni az SKSE-ből, ugyanakkor ők nem kértek és nem is kaptak támogatást. Csak nyugalmat és megbecsülést szerettek volna Magyarországtól, és nem a Polina a probléma.

 

Időközben azt is leírták, hogy Vivi három országtól kapott már ajánlatot, azt nem írták le, mely országok azok.

 

Nagyjából itt tartunk most.

 

Nekem a rövid véleményem az egésszel kapcsolatban annyi, hogy egyénileg valahol megértem a kiakadásukat, főleg Vivi esetében, mert még mindig azért a lányoknál a legnagyobb a konkurencia itthon is. Viszont a hazai korcsolyázás színvonala sajnos nem magas, hol van az az időszak amikor volt magyar Európa-bajnoki aranyérmesünk, GP érmünk, olimpiai Top 10-es helyezésünk…hát sajnos, igen messze. Elhaladt mellettünk a világ és nem sokat fejlődtünk. Nincsenek kimagasló edzők itthon, kevés gyerek kezd el korcsolyázni, szóval egyre nehezebb felvenni a küzdelmet már a középmezőny végével is egy Európa-bajnokságon. Amíg nem kezdenek beleölni több pénzt ebbe a sportba, addig sajnos szerintem nem lesz jobb a helyzet. Emellett itthon is megvan a klub preferencia/nyomás, meg persze a politika. Oroszt a legkönnyebb idehozni, mert sok van belőlük, és nyilván az is segítség hogy itthon Vardanjannak megvan minden kapcsolata az oroszokhoz. A fiúk logikusabbnak látom az oroszok érkezését, mert itthon jóval kevesebb fiú megy el korizni, egyszerűen nincs utánpótlás itthon, és az idősebbik Vlasenkonak legalább van már tripla Axelje, ami manapság azért a férfiaknál elengedhetetlen. Négyfordulatost nem is említek. Nem tudom mi a MOKSZ koncepciója, ebbe nem látok bele, de sokkal gyorsabb/könnyebb idehozni egy kész (készebb) korcsolyázót, mint kis kortól betanítani többeket is, és a sportban tartani, fejleszteni őket, az sok pénz, idő, jó edzők is kellenek hozzá.

Szóval itt a rendszerben látom a problémát összességében.