borzimorzi Creative Commons License 2000.02.29 0 0 61
Pedig, kedves Kwassay uram, azért annak a Tsülöggnek igazsága vagyon...
A katonai agresszióra ugyanis még ez a ciánszennyezés sem adhat releváns okot. Sajnos épp az a bibi ebben a játszmában, hogy aprólékosan, sziszifuszi munkával kell kiszorítani ebből a koszlott Aurulból az utolsó vasát is kártérítés címén, előbb bebizonyítva, hogy az egész cég és anyavállalata együttesen se ér annyit, amennyi kárt okozott. Ezt követően pedig a fennmaradó kárértéket (gyanítom, a nagyját) a román államon kell behajtani, mégpedig könyörtelenül, de szigorúan csak jogi eszközökkel. És itt a bibi veleje: a környezetvédelmi jog igencsak gyerekcipellőben jár ma még és ráadásul a jog fogalmilag is csak az élet után kullog, vagyis előbb elkövetődik a bűn, aztán minősül csak bűncselekménynek és kodifikálódik, meg meghatározódik melléje a büntetési tétel stb. Mindaddig, amíg nem definiálják ezt a dolgot sui generis delictumként, nehéz dolog a károkozást pontosan bizonyítani, számlákkal keményen alátámasztani stb. A tetejébe még lassú is a procedúra, amit végképp nem állhatnak a magadfajta "Ide azt a Kalasnyikovot, hadd csináljak rendet!" típusú, leginkább talán a 'homonidae semisapiens hűbelebalázsicus' alfajba sorolható egyedek.
Engem inkább az érdekelne, ki fogja ezt az irdatlan melót a magyar kormány részéről/megbízásából elvégezni? Enélkül ugyanis aligha van mit keresnünk Hágában, még ha a román kormány el is fogadná esetleg ebben az ügyben Hága joghatóságát. (Mert ha nem, az igen rossz pont neki ahhoz képest, hogy törekszik az EU-hoz való csatlakozásra.) egyszóval el kell készíteni a keresetet, bizonyítékok garmadáját kell prezentáálni, stb. Ki végzi el a melót?
Dr. Illés tudja?

Tisztelettel: borzimorzi