121. def.

Az általad összegyűjtött (de korántsem teljes) definíciók egyike sem tökéletes (de az enyémet tartom a legjobbnak :-)), Istent nem lehet szavakban visszaadni, szavakkal csak egy része, az emberi képességekkel megragadható „szegmense” ragadható meg, ill. lehet magasztalni, szapulni, kérni vagy megtagadni tőle. Ő maga is igen egyszerűen „definiálja” magát az ember számára a Bibliában, ezzel is sugallja, nem érdemes – nem lehet – szavakkal leírni. Isten túlnyúlik a tudomány lehetőségein, sőt még a bizonyítottsági alapokról elmozduló fantázia sem érheti utol. Aki mégis azt hiszi, hogy elkapta őt, az vagy sokat gondol magáról, nagyon sokat, vagy a még feltáratlant kicsinyeli le. Lélektani búvárkodásaim azt sugallják, hogy e két szimptóma együtt szokott jelentkezni.

IGe: Ha „Isten”-t valóban nem lehet szavakban visszaadni, akkor már kezdem érteni, miért tartják sokan zagyvaságnak a Bibliát.