Már megfogadtam többször, hogy ilyen stílusú filmeket nem nézek meg többet. A kommentekből látszik, hogy a hülyék játékszere, bolondok cirkusza. Már ismertem ezt a stílust. Indiana Jonesnak beöltözött amerikai turisták hol Tiahuanacóban, hol Egyiptomban, hol a maja piramisoknál bukkannak fel, de úgy látszik Baalbek is a képbe került. Gyakorlatilag régészeti analfabéták. Semmit nem olvastak a tárgyban, rendszerint "nagy" köveket keresnek vagy lyukakat szimatolnak a kövekben (tolómérő, mérőszalag is van náluk). Majd prófétálnak, kijelentenek, 10-15 ezer évekről beszélnek. Sima köznapi félcédulások, akik azt hiszik valami titkot tudnak a múltból, Baalbekről (de azt se tudják kik voltak a rómaiak, vagy mi az, hogy "bronzkor").

Találtam egy képet, talán egy orosz nő épp mérőszalagozik a baalbeki Dél Köve mellett, bizonyítva, hogy ez a világ legnagyobb köve. Talán blogot ír, ahol megsúgja a titkot, hogy 15 ezer éves a "terasz" (ami nem is terasz)?

 

Vannak titkok Baalbekkel kapcsolatban, de ezek az amerikai önjelölt régészeknek fogalmuk sincs róla, mik ezek a titkok. Rendszerint lefotóztatják magukat, előnyös pózban a Trilithon vagy a Dél Köve mellett, majd prófétálnak...

 

Az egyik ilyen titok, amit Fridrich Ragette építészettörténész tár elénk: „Baalbek igazi rejtélye az írott feljegyzések teljes hiánya az építményekről. Melyik császár ne alapozná erre hírnevének megteremtését? Melyik építész ne gondolna rá büszkeségében, hogy a számtalan kőtömb egyikére ne írná fel nevét?” (Baalbek, 1980). Ragette azon kevesek egyike, akinek adok a véleményére Baalbek ügyében (de az nem jelenti, hogy egyetértek vele mindenben, pld. a templomok építésének finanszírozásának kérdésében eltérően vélekedek).

Egy olvasója még ezt fűzte hozzá: "A másik dolog, ami Baalbekkel kapcsolatban lenyűgöz, az az, hogy erről a csodás szentélyről hiányzik az írásos dokumentáció, ami arra utal, hogy az építész és az építők nem tartották fontosnak, hogy építési titkaikat megosszák a világ többi részével!"

Ragette ebben a kisfilmben a libanoni régiségekről beszél és a 10. perctől Baalbekről, s belelapoz a városról írt könyvébe, tele van illusztrációkkal, na igen, ez tudás!

https://www.youtube.com/watch?v=mSzDI8R7AzU

 

Maundrell több mint 300 éve, 1703-ban így látta Baalbek arab erődjét:

 

A baalbeki "terasz" nagy oldalkövei az északi és a nyugati oldalról:

Hancock és más hasonló szerzők könyveiben irkálják, hogy ezek a nagy kövek sokkal ősibbnek tűnnek a felettük levőknél. Az évezredek nyomán már el is sötétedtek, stb. Az előző, 16872-es hsz-ben mutattam térképeket, hogy a terasz északi és nyugati oldalán az arabok a 12-13. században 4-5 méter mély vizesárkot vájtak ki, hogy az erődre törő idegeneket visszatántorítsák. Nem lehet, hogy ezért sötétebbek a 3-400 tonnás kövekből rakott külső falak? Az indiana jones-ok mit sem tudnak erről a középkori képéről Baalbeknek...

Baalbek több száz éven át egy arab erőd volt, körben magas fallal, amit a római templom anyagából zsákmányoltak. Később meg már hagyták pusztulni, mert nem volt szerepe. 1898-ban egy gazdag német expedíció érkezett ide. Több évig ásattak, sok minden helyreállítottak, vagy középkori arab falakat eltávolítottak. Máig ez volt a legjelentősebb feltárás itt. Találtam egy képet 1891-ből. Ezen még a terasz kövei mellett a vizesárokban van még víz (amit gondolom a németek pár év múlva elvezettek):

 

 

A terasz déli oldalán lévő, ugyanolyan 300 tonnás kövekből rakott kősor van, de láthatólag világosabb, mint az északi párja (viszont itt nem volt vizesárok). Hozzáteszem, a német expedíció megjelenéséig a Bacchus templom felé ez a kősor teteje volt a talajszint (a 2. képen épp ezért nem is látszanak). A földet itt el kellett távolítani. Itt ugyanis az arabok megemelték a szintet vagy 4 méterrel:

 

 

"Amikor kijött a templomból, egyik tanítványa így szólt hozzá: Mester, nézd, mekkora kövek és micsoda épületek! Jézus pedig azt mondta: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának." (Márk ev. 13/1-2)

 

Ezen a képen jól látszik a Bachus templom mögött a középkori arab fal, vagy a templom előtt az a hatalmas arab torony: