Ez nekem - a jelen szintemen - kicsit ellentmondásos.

Egyrészt fura az, hogy ami zavaró vagy amivel nem értek egyet, az mind kapásból és egyértelműen a tudatalatti elvárásaim számlájára írható. Vagyis én akartam azt, én váltottam ki. Biztos? Honnan tudjuk, hogy a tudatalattinak nem más lenne épp az elvárása, ha egyszer tudatalatti?

Másrészt értem, hogy a társaimmal valahol, valamikor oda-vissza megegyeztünk valamiben, hogy ők mivel segítenek engem, én mivel segítem őket. Az, hogy tőlem függne, ahogy ők viselkednek, azért visszás, mert akkor hol van az ő szabad akaratuk (különböző mértékű elhajlások, akár pozitív, akár negatív irányba a tervtől, késések, gyorsabb fejlődések, stb.). És viszont, ha tőlük függ az, hogy mit kapnak tőlem/belőlem, hol van az én szabadságom?

'A tudatalattit a robotpilóta mód évek alatt tölti fel, amit viszont néhány hét vagy hónap alatt, kilépve a robotpilóta módból át lehet programozni és így azt kapod továbbra is a tudatalattidnak köszönhetően, amit tudatosan is szeretnél.'

Jól értem, ha ezt úgy fordítom le: a tudatalattit a robotpilóta mód évek alatt tölti fel előítéletekkel, elvárásokkal, fals meggyőződésekkel? És hogy ezeket kiürítve, férkőzünk közel a tudatalatti eredeti szándékaihoz? Illetve ezeket a meggyőződéseket felülírva megváltoztatható a tudatalatti tartalma, és így az általa behívott események? 

Nem veszélyes ez? A történelmünk pont attól olyan siralmas, amit az ember eddig tudatosan akart és véghez vitt.