A gravitáció él és virul, működik feszt."
DE immár csak azok elméjében, akik nem képesek elfogadni a tényeket, hogy ez az elmélet
megbukott, mint sok más elmélet is a történelemben,azzal a különbséggel, hogy a tömegvonzás
létezésének a kizárásával a megtapasztalás tudománya megszabadította az emberiséget azoktól
a tudományosnak vélt további hipotézisektől, amelyek a tömegvonzás létezésére épültek.
Ilyen a Föld és az égitestek kialakulásának az elmélete is. Ez a tömegvonzásra lett ráépítve.
Most ott áll a valós tudomány, hogy nem tudja,hogyan jött létre a Föld és a bolygók a Nap a Hold és
a megszámlálhatatlan sok csillag. Nem tudják, hogy hogyan rendeződtek abba a rendbe,amelyben
felfedezték létezésüket, helyüket.
Az égitestek egymástól ,sőt a Földtől való távolságának a meghatározásában is fontos szerepe volt
a helytelen tömegvonzás elméletnek. Mert arra ügyeltek a hipotézis gyártók, hogy a rossz tömegvonzási adatokhoz igazítsák azt a minimális távolságot, amelynek a tömegvonzás elmélet
szerint elképzelhető, még megengedett távolságok un tisztes távolságok ahhoz, hogy az egyik égitest
bele ne zuhanjon a másikba.
Majd teltek múltak az évtizedek, évek, hónapok és a tudomány a számítástechnika fejlődése által,
a hipotézisek tudományától a megtapasztalás ,a valós megismerés tudománya irányába kezdett
eltolódni. Lehetőség nyílott arra, hogy a korábbi seizmikus méréseket pontosabban ki tudják értékelni,
hogy valós képet alkothassanak a Föld belső szerkezetéről. Majd elkészült az un szeizmikus tomográf,
melynek segítségével már meg lehetett állapítani, hogy a Föld belső szerkezetéről alkotott korábbi
elképzelések tévesek.
Hozzá nem értők számára elmagyarázom, hogy miért volt ez fontos a tömegvonzás hipotézisének
a szempontjából.
Azt mindenki tudja az iskolából, hogy a tömegvonzás elmélet az almafáról a földre pottyant almával kezdődött. Azaz a Földnek fontos szerepe volt a hipotézis megfogalmazásában. Semmi se történt volna a tömegvonzás hipotézissel, ha híveik maradtak volna ennyinél, mármint, hogy ráfogták az alma a Föld tömegvonzásának a hatására esik a fáról a Földre.
De ezek tudományként akarták feltüntetni a hipotézist és elkezdtek un. számításokat, méréseket
végezni. A gravitáció érték meghatározásához nélkülözhetetlen volt a Föld tömegének a meghatározása. Ehhez azonban ismerni kellett volna a Föld sűrűségét, mert a tömeget "m" a sűrűség "p" és a térfogat "V" szorzatából lehet kiszámítani.
Összeállították hát a Föld belső szerkezetéról alkotott hipotézist, beleértve a Föld belső anyagának
a meghatározását is. Ezeknek a feltételezett belső anyagoknak a sűrűségéből megállapították a Föld átlag sűrűségét, amit a víz sűrűségének 5,8 szeres értékében határoztak meg.
Ennek a fiktív sűrűségnek az alapján határozták meg a Föld tömegét, hogy ennek a segítségével kiszámíthassák a Föld tömegvonzásának a mértékét.
Majd teltek múltak az évek és a számítástechnika hirtelen nagy fejlődésnek indult.
Amint már említettem létrehozták a seizmikus tomográfot,melynek segítségével anomáliákat,
eltéréseket véltek felfedezni a Föld belső szerkezetében a korábbi hipotézisekhez képest,ami alapból
megkérdőjelezte a Föld sűrűségéről alkotott korábbi elképzeléseket.
Majd jött a gyanú megerősítése:
Egy vulkánkitörés során felszínre került gyémántban olyan ásványokat találtak, melyek eddig ismeretlen, vizet adó kristály létezéséről tanúskodnak.
Ez a különleges, föld mélyén rejtőző kristály a feltételezések szerint annyi vizet zár magába, mint a föld felszínén lévő összes óceán, írja a BBC.
https://impressmagazin.hu/vizet-ado-kristalyok-a-fold-melyen-uj-tudomanyos-felfedezes/
Nos ez a felfedezés megmagyarázza, hogy miért észlelt a seizmikus tomográf anomáliákat
a Föld belső szerkezetének a vizsgálata során.
Egy dolog azonban biztossá vált, hogy a korábbi hipotézisekre alapuló állítás, miszerint a Föld sűrűsége a víz sűrűségének 5,8 szorosa lenne igaztalan. Ha pedig igaztalan,akkor a Föld tömege
sem annyi,amennyit elképzeltek. De ugyanez érvényes más égitestek tömegére is, hisz azokat mind a Földi minta alapján határozták meg.
Újra kell tehát alkotni a világegyetemnek az ősrobbanásra és a tömegvonzás égitestformálóés az égitestek egymáshoz való elhelyezkedésének okáról alkotott eddigi hipotézist.
Más okot kell keresni a tömegvonzás helyett, tudniillik a tömegvonzásról kiderült, hogy nem is létezik.
Tisztelt hipotézisgyártó "tudósok" tetszettek volna mértéktartóban fogalmazni, most nem kellene szégyenkezni.
