Eddig ennyi, hamarosan többet tudunk:

Amire számítottunk:
- az ifjuság problémái talán érdeklik az önkormányzatot, a kritika meghallgatásra talál és esetleg együttgondolkodásra ösztönzi a város vezetoit az "elégedetlenkedokkel",
- az ifjusági kultúrát "alternatívként", a kultúra más szféráitól elkülönítve kezelik, így más ízlésvilágú korosztályok vagy a "magas-kultúra" ellene hangolható,
- szívesen vesznek ötleteket - különösen, ha ez nem sokba vagy semmibe sem kerül,
- a labdát a hivatal képviseloi elso szervából rögtön visszaütik a kritikusok térfelére: bizonyítsanak! - aztán majd tárgyalhatunk...
- a politikai felhangok azonnali megjelenése.

Amire nem számítottunk:
- az eseti és egyedi internetes párbeszédek pillanatok alatti kulturális lavina-veszéllyé duzzadtak, ami két dologra hívja fel mindenki figyelmét:
1./ ahol ez megtörténhet, ott a látszólagos nyugalom szintje alatt más feszültségek, érdekek vagy érdekellentétek lapulnak, ezért nem lehet célunk a lavina megindulása, hiszen ez valószinuleg kezelhetetlenné teszi az eredeti problémáinkat is,
2./ az elektronikus kommunikáció radikálisan másfajta demokráciát eredményez mint a lassú (és ezért könnyen sakkban tartható, manipulálható) hagyományos sajtó és egyéb információközvetíto eszközök,
- különbözo korosztályok szimpatizánsai, sot a kulturális szférában dolgozó "tuzközeliek" és elméleti szakemberek felkínált segítsége,
- a (helyi és országos) sajtó és nyilvánosság aktív figyelme.

Véleményünk a kialakult helyzetrol:
- az ifjusági kultúra általánosságban nem "alternatív", hiszen annak szervesen kell integrálódni a kultúra egészébe. Ahol ez az integrálódás nem természetes folyamat, vagy késve, netán évtizedek múltán történik meg, ott a kultúra megjelenési közege vagy a kultúra közvetíto csatornái hibásak, nem töltik be a szerepüket és könnyen nemzedéki ellentétek alakulhatnak ki,
- a "tözsasztalon" és a Fintorban vázolt problémák éppen a kulturális csatornák muködésének tartós üzemzavarát jelzik, immár nyilvánosan is. Eredeti szándékaink mellett most már kötelességünk errol is tudomást venni, és esetinek szánt "ötleteinket" (akár szakemberek segítségét is igénybe véve) a város általános kulturális megjelenését is befolyásoló módon, csomagként letenni az asztalra, amihez természetesen információkra és az önkormányzat által ígért segítségre is szükségünk van.

Amit elsoként kérünk:
- amennyiben létezik valamilyen hoszabb távú, Veszprém kulturális képét meghatározó távlati terv, kulturális koncepció, elvi állásfoglalás, stb., amelybol felvázolható, hogy milyen lesz vagy milyennek szeretné látni az önkormányzat városunkat 5-10 év múlva,
- hosszabb távra tervezett rendezvények, periodikák és azok finanszírozási módja, belátható költségvetése,
- betekintést a rövid távú (2000-2001 évi) önkormányzati pénzekbol finanszírozott kulturális jellegu programtarvezetekbe, kiadványokba és azok költségvetésébe, városi és intézményi szinten egyaránt. Különbözo önkormányzati kulturális pályázatok célcsoportja, témaköre és azok költségvetési kerete.
- kivel konzultálhatunk az önkormányzat választott képviseloi közül? (Kulturális bizottság tagjai, kulturális tanácsadó testület tagjai),
- elképzelést arról, hogy a Polgármester úr által is elfogadott "tanácsadói testület" felállításának milyen alaki, formai és muködési feltételei lesznek, és hogyan kapcsolódhat érdemben a város kulturális jövojét ténylegesen meghatározó választott testületek munkájához.

Amit vállalunk:
- a motíváció, mely szerint itt szeretnénk élni, és mások számára is szerethetové tenni a várost,
- a meglévo távlati tervek mellett - vagy ellen - a saját egységes Veszprém-képünk konkrét formába öntését és javaslat-formában történo átadását,
- lehetoleg politikamentes diskurzus fenntartását a város kulturális vezetésével, és a kritika gyakorlásának joga mellett a folyamatos ötletadó együttmuködést - keresve a jogi vagy törvényi módját e tevékenység legalizálására.