Engem nem rugdostak le:)))

Elszántság kell hozzá, nyilván. Futásról szó nincs, bár az élboly persze szó szerint rohan, attól ér be olyan hamar. Séta az egész, csak hát terepen, meg sok.

Én általában tunya otthonülő puhány vagyok, de amikor közeledik a tavasz, mindig rágerjedek a témára. Lelkesítenek az ismerős gyönyörű tájak, amelyeken az út vezet, és ezzel a pszichikai plusszal bírni szoktam az előtúrákat. Amiktől pedig felerősödöm május végére, úgyhogy jó esélyekkel indulok általában.