Jónagyot!

 

Bevallom, úgy néztem be ide, hogy nem nagyon olvastam bele az előzményekbe...

Amit fontosnak tartanék e témában mégis:

 

- Az egy dolog, hogy valaki valahogyan él, cselekszik. Az viszont egy másik dolog, hogy ugyanez a valaki az így cselekvőkkel egyet is ért-e? (A Biblia is pont e két dolog közt vonja meg a határt!)

Márpedig a 'Pride' gyakorlatilag a "mássággal" való kérkedés, azaz az azzal való hatványozott egyetértés kifejezése!

 

A gyakorlatban: Valaki élhet, cselekedhet valahogy, mert függőségben van (pl. az ösztöneitől), vagy mert nincs ereje ellenállni.

De ezen túlmutat az, ha az ilyen jellegű cselekvését meg is ideologizálja, azaz megpróbálja pozitív színben feltűntetni.

 

A bibliai istenkép istene szerint isten az embert nem gyűlöli, csak a "bűnt"!

De vajon mit kezdjen az olyan emberrel, aki ragaszkodni akar a "bűnéhez", egyfajta pozitív ideológiát igyekszik teremteni köré?!? (A kérdés "költői", és persze a magukat kereszténynek gondolókhoz szól...)