Csak vigasztalni akartalak, vagy valami ilyesmi. DE úgy látszik, nem jött be. Bocs.
Az ember rendszerint akkor dühös, ha valami megváltoztathatatlant és totál elkeserítőt tapasztal. Az ember gyereke meg ... , na jó, megváltoztathatatlan, mert éli a maga életét, a maga feje után , és néha elkeserítő, de ne akadj ki tőle. (végül is tán a legjobb megoldás, ha itt panszkodsz és nem otthon rágod a kölyök fülit)

Szió (szintén anya, egy érettségin túl, a másik előtt)