A sumér városok tudtommal elég fejlettek voltak, városszervezés, csatornázás, stb. megvolt náluk is. A tudás és a tudás átadása valószínűleg magasabb szintű volt, mint pl. a középkor Európájában.

Amúgy legszívesebben a sumer városállamokat nézném meg, de nem lenne ellenemre a korai Hellász sem ;)

Ezékiel templomának rekonstrukciója valóban ipari létesítménynek hat, de:

- egyrészt a leírásnak megfelelően próbálták rekonstruálni az építményt. Volt néhány nyitott kérdés, mert vagy nem minden méret lett megadva vagy nem mindig egyértelmű, de ha elolvasod a könyvet, láthatod, hogy mennyire igyekeztek az egyes részegységeket a lehető legpontosabban modellezni. Ne úgy képzeld, hogy leírta Ezékiel, hogy volt egy bástya az egyik sarokban, hanem az aprólékos leírásnak megfelelően próbálták összerakni a tervrajzot. Csak egy kis részlet, bár gondolom ismered a leírást:

"Ezután elment a keletre néző kapuhoz, és fölment a lépcsőin. Megmérte a kapu küszöbét: egy nád széles volt; és a másik küszöböt: ez is egy nád széles volt. 7  Mindegyik őrszobai egy nád hosszú és egy nád széles volt, és az őrszobák között 5 könyök volt. A kapu küszöbe egynádnyi volt a kapu előcsarnoka mellett, mely befelé nézett.8  Megmérte a kapu előcsarnokát, mely befelé nézett: egynádnyi volt. 9  Majd megmérte a kapu előcsarnokát: nyolckönyöknyi volt; és az oldalpilléreit: kétkönyöknyiek voltak. A kapu előcsarnoka a befelé néző oldalon volt.10  A keleti kapu mindkét oldalán 3-3 őrszoba volt. Mind a három azonos méretű volt, és az oldalpillérek is azonos méretűek voltak mindkét oldalon."

- másrészt ő nem beszél díszítésről, felesleges sallangokról. Tehát nem a rajzoló hagyta le, hanem a "szemtanú" nem mesélte el. Ennek bizonyára oka van. Ahogy annak is, hogy a templom nem hasonlít az akkori templomokra, másrészt pedig valamiért fontos a kívánt alaprajz és méretezés. Oka van, nem öncélú.

Könyvajánlót köszi!