A sumér közemberek vályogtégla házakban laktak, hogy ezek mennyire voltak praktikusak nem tudom (de a minószi lakóházak már nagyon azok voltak), de mindenhol van kontraszt a szakrális építmények és a lakóházak közt: legfőképpen a majáknál vagy Kínában.

https://www.youtube.com/watch?v=IDCVcuVR5w8

Ahol a köznapi élet minőségében legjobban közelített a szakrális építményekhez, s ahol pár évig élnem kellene, az ókori római birodalom lenne. Például a 30 ezres Pompei, és római polgár lennék, jogokkal. A városban voltak fürdők, könyvtárak, boltok, étkezdék, kupik stb. De szívesen mentem volna Hadrianus császárral, s a temérdek tudóssal, íróval, mérnökkel, történetíróval, akik elkísérték 121-ben, hogy felmérje birodalmát: Egyiptom, Alexandria, Marokkó, Baalbek, Hellasz, Itália, Gallia. (gondolom neked is voltak ilyen gondolataid, melyik korba mentél volna szívesen vissza).

Ezékiel temploma, ebben a formában, ahogy itt meg van rajzolva, inkább egy ipari bázisra emlékeztet (nem tudom, ki rajzolta, s remélhetőleg nem arra hajazott az ókori adatok alapján, oda hajlítva azokat, hogy valamiféle "bázisra" hasonlítson a rekonstrukciója). Hasonlóan ahhoz, amit elképzeltem Daidalosz mérnök alkotásaként Krétára, a telkhinek bázisaként Pharoszra vagy Neuszerré naptemploma okán Héliuposzba.

A szakrális építmények titkos geometriájáról lehet olvasni a dán Tons Brunés könyvében, amire itt már többször utaltam (Peter Tompkins is lelkendezett róla a Nagy Piramisról szóló könyvében):

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=140238969&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102789966&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=102683449&t=9000303

https://www.goodreads.com/book/show/7948624-the-secrets-of-ancient-geometry-and-its-use