"...a transzónikus és szuperszónikus tartományokban van némi zűr."

A hangfalat (sound barrier) először erőből próbálták legyőzni. Akkor rájöttek, hogy többet ésszel, mint erővel, és kitalálták a darázsderék-megoldást (precízebb szakmai nyelven szólva: alkalmazták a területszabályt).

Aztán jöttek a meglepetések a teljesen váratlanul lezuhanó (kísérleti) repülőgépekkel, míg rá nem jöttek, hogy bizonyos sebességnél a kormányok "felcserélődnek": a kitérítés a várttal ellenkező hatást produkál. A pilóta így a gép kis helyzeti hibáját megszüntetés helyett egyre növelte, ráadásul növekvő vehemenciával. Az eremény a tizedmásodpercek alatt fejreálló gép.

Próbáltatok-e már olyan biciklivel menni, amelyiknek a kormánya fordítva működik? Nos, ha felkészültök rá, kis gyakorlattal és nagy önuralommal lehetséges. De ha váratlanul cserélik ki a kormányt? Borulás az árokba.

Ha jól tudom, az utasgépek egyik sebességi korlátja, a Mach-szám határétéke éppen abból adódik, hogy ennél egy kicsit gyorsabban repülve a csűrő hatása megfordul. Laikus eszemmel úgy gondolom, hogy a lefelé kitérített csűrőn a hangsebességhez közeli áramlás olyan mértékben növeli az ellenállást, hogy azt nem kompenzálja az - esetleg nem is keletkező - plusz felhajtóerő.