Igen, tömören kifejezve, szerintem is ez a helyzet.

 

Úgy gondolom Tartésszoszban (Egyiptom mellett) őriztek az Atlanti-óceán szigeteire és magára Atlantiszra vonatkozó hagyományokat és feljegyzéseket. Bizonyosan tudtak Szkheriáról, amiről Homérosz is írt. Talán közük lehet Markellosz vagy Aelianosz által leírt az ősi Atlantiszra és királyaira vonatkozó információkhoz is.

Tartésszosz ott állt egymagában a legtávolabbi nyugaton már az i.e. 4. évezredben, mint az akkori világ leggazdagabb városa. Csak éppen az a királyság nincs már meg, aki alapította. Hisz Karthágó sem lett volna Fönícia nélkül...

Mivel Tartésszoszt máig nem találták meg, Adolf Schulten Tartésszoszról szóló könyve (1922-ben), melyben az összes ókori utalást összeszedte a városra és az ásatási anyagokat is tartalmazza, ezen nagyon sokat nem léptek túl a spanyol régészek. Akkoriban Schulten könyve okozott érdeklődést a magyar közéletben. A Magyarság napilap 1925-ben több cikket is közölt Tartésszoszról és Schulten kutatásairól. Ezek a cikkek azért is jók, mert magyar nyelven ha újabb információt keresnél, sem nagyon találsz jobbakat, s azóta sem ment nagyot előre a kutatás ez irányban. Ezek ráadásul kiváló magyar szakemberek voltak, akik hozzászóltak a témához...

 

Juhász Vilmos vallástörténész: Tartessos, az őskultura végvára (Magyarság, 1925. szept. 13.)

Lambrecht Kálmán paleontológus: Atlantis kicsiny sziget volt a Guadalquivir torkolatában (Magyarság, 1925. nov. 22)

Soós Lajos zoológus: Megoldották az Atlantis problémáját? (Magyarság, 1925. nov. 29)

Lambrecht Kálmán: Schulten, Netolitzky és Jessen igaza (Magyarság, 1925. nov. 29)

 

 

Végül adok 2 képet Vécsey Zoltán: Atlantisz - az elsüllyedt föld c. cikkéből (Élet és Tudomány, 1954), az egyik a hajdani Tartésszosz elhelyezkedését mutatná (Schulten nyomán):

 

 

A három cikk, ha valakinek nagyobb méretben kellene:

https://data.hu/get/13342843/Tartessus.rar