Tartésszosz ősi városa.

Az egyiptomi Pharosz miatt beszéltem már róla: https://www.youtube.com/watch?v=yOjIvYuL8c0

 

Ez volt nyugat első civilizációja, a legrégibb civilizációja. Már akkor írtam, hogy Schulten professzor száz éve az i.e. 3. évezredbe helyezte alapítását. Tartésszosz/Társis városát a mai napig nem sikerült megtalálni. Valószínűleg ott volt, ahol Schulten sejtette, a Guadalquivir-folyó torkolatában lévő szigeten. Ez a terület ma már sok méterrel a felszín alatt van, és mocsarak öntötték el. A város pusztulása az i.e. 500 körül történt.

Azok a görögök, akik még az i.e. 7-6. században idevetődtek, egy csodavárosban találták magukat, ahol sehol nem látott bőségben voltak a fémek, mint az arany, az ezüst. Pedig ezek a hajósok körbeutazták az egész Mediterránumot. Nem nehéz meglátnunk, hogy ez a város, ugyanúgy egy "gyarmati" kikötő, mint Karthágó vagy Masszalia. A hátországa is hasonló: a hivatalnokai, katonái és mérnökei irányítják a folyó völgyének népét és a szomszédos hegyekben a fémkitermelést. Sztrabón szerint Tartésszosz maradványnépének, a turdétánoknak 6000 évre visszanyúló feljegyzéseik voltak ekkor még az őstörténetükről.

A tartésszosziak a félsziget legbékésebb, legjámborabb, ugyanakkor a legkulturáltabb népe volt. Ráadásul az óriási gazdagságukat minden nép irigyelte, s ez vezetett pusztulásukhoz is. Azonban a város sokkal régebbi annál, mint azt Schulten gondolta, hiszen ő éppen a fémkereskedelemhez kötötte az alapítását. Úgy gondolom az i.e. 4. évezred első felében alapították a békés atlanti phaiákok, az ősi atlantiszi királyság egyik utódnépe, hacsak nem még úgy az i.e. 5000 körül, maguk a az atlantisziak. Mert Tartésszosznak ugyanúgy meg kellett legyen a kibocsátó "szülőföldje", mint Karthágónak, Gadirnak vagy Masszaliának!

A tartésszoszi fennhatóság ény-i határán van Cancho Roano nevű régészeti lelőhely. Talán palotaszentélynek mondhatnánk, az i.e. 6. században épült, amikor még létezett Tartésszosz, úgyhogy az építményen erős lehet a befolyása a tartésszoszi stílusnak.

 

 Kissé olyan, mint egy zikkurat, de 24 helyiség is van benne, melyek valamiféle rituális kamrák. A régészek igyekeznek pár ilyet a föníciaiakhoz kötni. A rituális prostitúció kamráinak képzelve azokat, mert szövőszékeket is találtak bennük ("Ashéra szövőnői"). Hogy rengeteg lelet van, annak magyarázata, hogy a papok rituálisan felgyújtották i.e. 370 körül, majd ledöngölt földdel teljesen beborították a szakrális helyet.

Peter Freund spanyol régész szerint Cancho Roano egy emlékváros volt, hogy Tartésszoszra/Atlantiszra emlékezzen, de ez nyilván sületlenség, az ókori történelem nem ismer ilyesmit.

Az egyik terem közepén egy nagy görög omega betű (Ω) van, ami Freund szerint I. Jahmesz fáraó idején a fémművesség szimbóluma (ez éppen igaz is lehet) volt. Freund a lépcső kőlapjára vésett koncentrikus körök és a mellettük álló kardos katona képét is Atlantiszra viszi vissza, mivel szerint a körök Atlantisz jelképei volt (valójában ilyen körök mindenfelé előfordulnak a prehisztorikus világban).

 

Az NG csatornája csinált filmet Freund elképzeléseiről, akit kollégai szenzációhajhászással vádolnak. Szerinte Tartésszosz volt Atlantisz, ami bizonyosan nem igaz. Tartésszoszt soha nem írták le, mintha koncentrikus körök alkotnák (mint Poszeidóniszt). Tartésszosz soha nem támadta meg Hellaszt és Egyiptomot, ráadásul, mikor a szaiszi papok i.e. 570 körül meséltek Atlantiszról Szolónnak, az még létezett!

Egyébként a spanyol régészek rendszeresen panaszkodnak könyveikben, hogy csak az angolszász vagy német régészeket veszi a régésztársadalom komolyan. De szerintem is vicc kategória a spanyol történészek jelentős része (persze, azért van pár kivétel!), amolyan telenovella hősök. Különösen szánalmas a latin-amerikai spanyol történetírás és régészet (ott szinte bármilyen más etnikumú régész megbízhatóbb, mint ők). Akár a komoly pofával a sok ezer éves román államot, meg dákokat emlegető hivatalos (!) román történetírás (ez is latin fajta).

 

Az NG filmje: https://www.youtube.com/watch?v=yOjIvYuL8c0

A 34-ik perctől mutatja Cancho Roano-t.

(Még Lapajov barátunk is hozzászólt.)

 

Az én saját véleményem, hogy ha megtaláljuk egyszer Tartésszoszt és megkezdődnek a feltárások, az frenetikus hatású lesz a történelemtudományra. Mert a Guadalquivir-folyó völgyében eddig is csak szórványos leleteket találtunk, ami alig mutat a hajdani városra. Egyszerűen csak a város megtalálása billentené vissza az egyensúlyt. Elég belegondolni, ha a tuniszi Karthágó elsüllyedt, felrobbant volna, a fennhatósági területén gyakorlatilag alig találtunk a karthágói punokra jellemző régiségeket. Ez a terület amolyan "hátország" volt, berber törzsekkel, akik főleg élelmet termeltek Karthágónak...

Mellesleg szemből a Cancho Roano rekonstrukciója emlékeztet a tiahuanacói Akapana lépcsős építményéhez, ahogy azt Linda Manzanilla régész képzelte. Megvan benne az a nagy U-alaku belső tér és az építmény körüli vizesárok is.