Teljes egyetértés - szerintem is a szívvel-lélekkel az, ami leginkább érződik náluk. Én soha nem láttam tévében a Szabit meg a Szilit, nem tudom, hogy 'jönnek át', de döbbenetesen kedves és szimpatikus pasi mindkettő, és a - szintén ilyen - anyjuk kilométerhosszan elmesélte (pontosabban szokta mesélni :D) az étterem keletkezését, meg a közben felmerült akadályokat, hát le a kalappal előttük.
