dave_dömper Creative Commons License 2022.06.25 0 1 95

A világért sem szeretnék kívülről bele - elegyedni, de 1945-ben még szó sem lehetett olyan nemzetközi egyezményről, ami kifejezetten tiltotta volna a nuleáris fegyver bevetését. Már-csak amiatt se lehetett,

mert elviekben ez a fegyver még nem létezett. Németország is dolgozott az előállításán és talán éppen

ez  inspirálta az USA-t, hogy igyekezzen annak előállításával. Japánban egy - két tudós, fegyverszakértő

akadt, aki sejtette, hogy folynak ilyen fegyver-építések, de ezenfelül, ezen túlmenően  semmi konkrétum

nem állt a rendelkezésükre.

 

Ami végül is az amerikei katonai - politikai vezetést abba az irűányba tolta, hogy a fegyvereket be kell

vetni, annak több oka is lehetett.

 

- Japán háborús magatartása előbb Kínában, majd bővebben távol - dél - kelet - Ázsiában és nemcsak a

katonai célpontok, de minden ilyen esetben az érintett térség polgári lakosságával szemben, és annak

brutális módjában (így pl. Kína, Mongolia, a teljes hátsó - India, Szingapúr, Fülöp szigetek, az Óceániai szigetvilága többek között),

 

- a Japán Császárság aláírta a Genfi Konvenciót ámde annak egyetlen clausuláját nem tartotta be, így pl.

a hadifoglyokkal és a polgári lakossággal kapcsolatban , azokkal szemben tanusított magatartása miatt,.

 

- a Japán Császárság a II. világháborút hivatalos hadüzenet nélkül kezdeményezte minden, itt érintett ellenfelével szemben,

 

- az amerikai politikai vezetés az atomfegyverek bevetése előtt kikérte az itteni hadvezetés véleményét

arra nézve, hogy a Csendes óceáni szigetharcok tapasztalatainak birtokában milyen katonai áldozatokra, veszteségekre lehet számítani a japán főszigeteken végrehajtandó partraszállások és az ottani harcok során-nyomán. Ennek prognosztizált eredményei ismeretébe döntött az Elnök a szuperfegyver bevetése tárgyában,

 

Egyébként nem az augusztus 6.- i és 9.- i bombarobbantás okozta a legnagyobb veszteséget a japánok számára. Ennél lényegesen nagyobb emberveszteséget és pusztítást okozott az ezt megelőzően, a fő-város, Tokyo ellen végrehajtott B 29 - es éjszakai römeg (és szőnyeg) bombázás, ami majdnem a teljes

Tokyot romba döntötte és a jórészben fából épült negyedeket hamuvá égette. Tehát, ezen az alapon ezt

az egyetlen éjszaka alatti bevetést is nyugodt szívvel tömegpusztításként lehet értékelni. Mert nagyobb emberáldozattal járt, mint Hiroshima és Nagaszaki (jóval meghaladta a 100.000 főt)..

 

 

Előzmény: fák,juh (89)