kb. 3 hete kezdtem el komposztálni egy 320 literes műanyag komposztládában.
Több ismertetőt elolvastam, de ezekre a kérdésimre nem találok egyértelmű választ.
1/A barna anyag (szén) és nitrogén (zöld anyag) arányát 30:1-ben adják meg??
Ez azt jelenti , hogy 30 vödör barna anyaghoz 1 vödör zöld anyagot adhatok?
Nem 3:1 az arány? Még az sem kevés.
3/ Barna anyagnak számít a tavalyról megmaradt teljesen elszáradt, és bebarnult páfrány?
4/Mindenféle virág szirom belekerülhet? pl. az alábbi virágokból mi keverhető bele? Ezek lehetnek frissek, teljesen megszáradtak, vagy csak fonnyadtak … ?
(pl. a futó lila akác, oleander, örökzöld magnólia, kardvirág, muskátli, petúnia, liliomfélék, begónia, rózsa)
5/A déli gyümölcsöket csak kis mennyiségben javasolt komposztálni. Ez mennyiségben mit jelent egy 320-literes komposztládában? Pl. napi egy banán, vagy egy narancs/citrom héja? Ezeket ajánlott alaposan megmosni?
6/Lehullott zöld (esetleg férges) körtéből (feldarabolva, kevés földdel keverve) mennyi rakható bele? Vagy a férgeseket dobjam ki?
7/A futó lila akácnál a folyamatos metszéskor keletkező levél és szár részek? Frissen levágva, vagy fonnyadtan, vagy teljesen „ropogósra” megszárítva. (Ebből nálunk elég sok keletkezik májustól novemberig.)
Jóformán meg tudnám tölteni vele egy hónapon belül a 320 literes ládát!
8/Oleander a visszametszésekor keletkező zöld levelei, és fás szára, elvirágzott kardvirág felaprítva?
9/Azt írja egy ismertető, hogy pl. a vadgesztenye avarja nem vagy csak igen kismértékben használható? Ha így van, akkor kb. hány liter a 320 literes komposztládában?
Végül egy fontos kérdés:
Korhadó félben lévő akácból morzsalékos vagy 2-3 cm-es darabok barna anyagként netán felgyorsíthatják a korhadást, azaz katalizátorként működnek? Ha igen, akkor netán célszerű minden új rétegbe egy kicsit ebből belekeverni? Ebből is meglehetősen sok lenne, mert egy közeli elhagyatott kis erdőben nagy mennyiségre bukkantam.
Akár a barna anyag 60-80%-át is képezhetné ez?
Előre is köszönjük a reagálásokat, ötleteket!