Azt gondolom, mint minden más élettani paraméter, az inak, izmok is egyéniek. Én fiatalon sem tartoztam a gumi emberek csoportjába, de gond nélkül futkároztam bemelegítés és futás utáni nyújtás nélkül. Esetleg nagy ritkán végeztem pár alap nyújtó gyakorlatot. Egyszer csak 2018 őszén  azt vettem észre, hogy van egy akut, nem múló húzódás érzés a jobb combom hátuljában futás közben. Pár hónap múlva fájni kezdett a jobb sarkam. Eleinte csak reggelente nem bírtam normálisan ráterhelni, majd futás elején is éreztem , de kis bemelegedés után elmúlt. Talpi bőnye problémának gondoltam, mert akkkoriban változtattam a futó technikámon,  és azt próbáltam kezelni kisebb sikerekkel. Odáig romlott a helyzet 2019 tavaszára, hogy már 20km futás végére vissza tért a sarok fájdalom, és megállás után egy lábon bicegtem. Akkor teljesen leálltam a futással, de csak akkor szűntek meg a panaszaim,  amikor felidézve a régi nyújtásaimat, elkezdtem több irányban is nyújtani az izmokat inakat a lábamban. Tehát nem csak zárt láb vagy enyhe terpesz, hanem egyre nagyobb terpeszben. Régen sem tudtam spárgázni, de amikor elkezdtem most a terpesztést, akkor 1m terpeszben annyira sem rudtam lehajolni, mint zárt lábakkal. Most már jobb a helyzet, bár még nem tudok olyan oldal tereszt csinálni amiben a könyökeim a földöz érintem, mint 30 évesen. Ebben nyilván kicsit vastagabb derekam is gátol 😁, de már sem húzódás sem sarok fájdalom nincs. Én gyakorlatilag egész nap ülök a munkám miatt. Ez fokozottan rontja a comb inak, izmok rugalmasságát a rövidülésük nagy mértékű. A boka, lábfej és első comb izmok, inak nyújtására kéne ráfeküdnöm, mert jelenleg nem tudok japán módra a sarkaimon ülni sem, nem hogy így hátra dőljek a földig, mint fiatalon. Pedig ezek az ín rövidülések is hatással lehetnek a futó technikára, sebességre.