Az ember és a rovar is nagyon eltérő állatfajta és a növényvédőszerek nagyon sok félék lehetnek.

Ez sokkal bonyolultabb kérdés annál, hogy itt meg lehessen válaszolni, vagy akár csak olyan szinten értenék hozzá, még csak vegyész sem vagyok.

 

Értelme sincs okoskodni, mert pont egy-egy növényvédőszer hatóanyag betiltásait nézve is látni, hogy sorra derülnek ki azok emberre, hasznos állatokra, genetikai állományukra gyakorolt korábban nem ismert káros hatásai.

A rovar a méreg elsődleges hatásától pusztul el, a környezeti hatásokkal (számukra ilyen egy új növényvédőszer is) szemben a reprodukció sebességével és az ebből fakadó evolúciós alkalmazkodási képességgel védekeznek, mégpedig nagyon eredményesen.

 

A gondolkodó ember az elsődleges hatások ellen jól tud védekezni, ha akar.

Gond a másodlagos hatással van!

A másodlagos hatás az, amikor a bomlástermékek hosszú időn és ellenőrizhetetlen mennyiségben jutnak be a melegvérűek szervezetébe és ezek nem a természetben is előforduló ártalmatlan anyagok, amelyekre a természet felkészített bennünket az elmúlt mondjuk egymillió év alatt. Reprodukciónk túlontúl lassú a gyors alkalmazkodáshoz, de nem is cél hogy n+1 ember halálának, nyomorúságának árán védelmet szerezzünk. Van ugyan a rovarokkal ellentétben beépített szűrő-kiválasztó rendszerünk, de az sem tökéletes és adott esetben önmagában is sérülékeny.

A rovart vagy bármilyen élő szervezetet elpusztítani képes vegyi fegyverek előállítása mondhatni könnyű feladat! A nehézséget a ma már elvárt célzott elsődleges hatás, az irányított lebomlás összehangolása és a másodlagos hatás kiszűrése jelenti. A növényvédőszerek tudománya erről szól a 21. században.

 

Az eredeti kérdésed arról szólt, hogy vannak-e olyan növényvédőszerek, amiknek az ÉVI-je rövidebb, mint a kártevő elleni védelme?

Erre a válaszom, hogy vannak ilyenek, vagy legalábbis adott szerekről azt hisszük hogy ilyenek, aztán esetleg pár év múlva átgondoljuk, tényleg jól hittük-e?