Igen, minden felnőtt versenyre vonatkozik, a kis szenior B versenyektől az olimpiáig bezárólag. 

Ahogy Frogcarrot említette, a legnagyobb vesztes, aki Tutberidze-tanítvány, az Akateva, aki már eleve peches, hogy 2007. július 7-én született, azaz csak 2023/24-től mehetett volna szeniorba, de így az olimpiai szezon lehet csak az első felnőtt szezonja. Ehelyett a másik Tutberidze-reménység, Petrosyan, aki Akateva előtt egy hónappal született, június 5-én, már most indulhatna a felnőttek között (feltéve, ha az oroszok nem lennének kizárva).

Alisa Dvoeglazova, a 2020/21-es novice bajnok, szintén Tutberidze tanítvány 2008. novemberi születésű, így ő majd csak a 2030-as olimpiára juthat ki, 21 évesen. Sofia Titova (bár ő nem Tutberidze tanítvány) ugyanez: ő 2024/25-től lehetett volna felnőtt versenyző, de a jelenlegi szabályok szerint nem mehet majd a 2026-os olimpiára.

De ez nemcsak oroszokat érint, pl. az idei junior japán bajnok, Mao Shimada se vehet majd részt a 2026-os olimpián. Az idei junior VB ezüstéremese, a korai Jia Shin pedig 2023/24-től mehetett volna a felnőttek közé, e helyett egy szezonnal később mehet csak szeniorba.

Abban látom a problémát, hogy a juniorok alsó korhatára nem változik, azaz jelenlegi állás szerint kb. 4 éven át lesznek kénytelenek juniorban versenyezni a korcsolyázók: egyrészt a junior GP helyek száma nem változik egyelőre, azaz óriási küzdelem lesz mindenhol ezekért a helyekért úgy, hogy kb. kétszer annyi versenyző harcol a junior GP helyekért (és később a junior VB helyekért) - ez elsősorban az olyan országokra értendő, mint az oroszok, japánok és koreaiak. Minél nagyobb a küzdelem, annál jobban fognak küzdeni azért, hogy nehezítsenek a technikán, hogy legyen esélyük kijutni a nagy versenyekre. Ami nyilván több sérüléssel fog járni, és szerintem többen fognak sérülés miatt azelőtt visszavonulni, hogy egyáltalán a felnőttek közé feljutnak. Emellett azokban az országokban, akik saját zsebből fizetik a nagyon magas költségeket, ilyen pl. USA, ott sokkal nehezebb lesz szponzort találni egy juniornak, mint egy felnőttnek (hiszen a szeniorok iránt eleve sokkal nagyobb a médiaérdeklődés). Tehát már eleve be se fogják adni a gyerekeiket a sportba, vagy 13-14-15 évesen kiszállnak majd belőle, és inkább másra, pl. a tanulmányokra koncentrálnak. 

Hogy ne veszítsék el a motivációt, a magyarok javasolták a kongresszusra, hogy legyen külön junior EB és Négy Kontinens Bajnokság, amit nem támogatott az ISU Council, mondván, hogy sok pénzbe kerül és már eleve probléma van a felnőtt versenyekre is helyszínt találni.

Az egész korhatár emelés célja ugye az volt, hogy védeni a fiatalok egészségét, mind a mentális egészségüket, mind a fizikai fejlődésüket. De szerintem hosszú távon nagyon sok hátulütője lesz ennek a döntésnek, ami valószínű mégsem abba az irányba fogja vinni a sportágat, ahova a döntéshozók jelenleg gondolják.