Raffai Sarolta

Se szívét se szavát

El kéne indulni
de hova, de hova?
Meg kéne érkezni
se ide, se oda.

Nyakon a csengőcske:
szava se, fénye se.
Istenesen rázni
gazdája leszek-e?

Igazi, igazán?
Ha bánom, se bánom.
Tornyos kis kételyek
a szíven, a szájon.

Ferdültek, mamlaszok —
tudod-e? Hiszed-e?
Föllangyult magadra
jégverés kellene.

Hiányzik, hibádzik
valami, de nagyon.
Nem szárnyak, csak púpok
nőnek a hátadon.

Ennyit érsz. Ennyi vagy.
Ezt kapod: soha mást.
Ha ölel, mást ölel
sokszárnyú suhogás.

          *

El kéne indulnod,
el kéne, de hova?
Érkezned is késő
ha ide, ha oda.

Maszkabál mosolyok.
Ingatag istenek.
Ha egy még talpon áll,
két szemed verje meg.

          *

Ha mégis, ha mégis
szárnyaid nőnének,
el kéne indulnod
most valami végett.

Hej, VALAMI végett.
Ki emlékszik arra?
Növekszik az ember
örömre, meg bajra,

esküszik az ember:
legyen mit feledni.
Se szívét, se szavát
nem vigyázta senki -

nem vigyázza senki.