"A felsorolást folytasd, hogy hihetőnek tűnjön."
Mit kell folytatni annak érdekében, hogy hihetőnek tűnjön és miből gondolod azt, hogy az itteni állítások
nem hihetőek? Hogy csak az egyik - sor végén álló - példára utaljak, alig 100 évvel ezelőtt, az un. "Nagy Háború"-ban kissé morbid névvel illetett "vérkeresztény" (római hitű katolikus) országok hadseregei, és hadiflottái, úgymint az Oszztrák - Magyar Monarchia, valamint Olaszország és Franciaország hadseregei harcoltak a két szemben lévő lövészárkokban, illetve a tengereken-óceánokon egymással és ugyanazon
hit papjai nyugodt szívvel áldották meg az egymással szemben hadba indulókat és a csatamezőkön a és
a lövészárkokban egymással farkasszemet néző katonákat.
Vagy ott volt a XIX. század derekától, az eddig leghosszabb ideig regnáló (1846 - 1978), uralkodó pápa,
IX. Pius esete, aki a komplett pápai hadsereget (amelyik akkoriban egyáltalában nem egy mai "operett" katonaság volt), a csatamezőre küldte, az olasz egységért és függetlenségért Habsburg I. Ferenc József
osztrák csásszár csapataival szemben felálló első olasz nemzetinek nevezhető hadsereg soraiba harcolni
Ennek hatására az akkor még több - sok kisebb királyságból, hercegségből, grófságból és pápai államból összeálló olasz nemzet szinte minden polgára imájába foglalta a pápa nevét. Azután a pápát saját, szűk környezete figyelmeztette arra, hogy ilyen módon sem szállhat szembe egyházi államának leges-legfőbb
világi támaszával, a Német - Római Császársággal és persze annak mindenható hűbérurával, I. Habsburg
Ferenc Józseffel. Ezt a nagypolitikában teljesen járatlan IX. Pius (korábban Giovanni Maria Mastai Ferretti
gróf, Mantua bíboros püspöke) belátta és azonnal visszarendelte a pápai sereget a csatamezőről, aminek eredményeként az olasz egység ügye (akkor) vereséget szenvedett - elbukott. A hatása leírhatatlan volt.
Az addig imádott pápát egészen a haláláig valami rémes gyűlölethullám vette körül ettpl fogva, egészen haláláig és amikor a halott pápa koporsóját a Vatikánból az Angyalvárba akarták átszállítani végső nyug-helyére, a feldühödött római tömeg, a koporsóját, az azt szállító díszes hintóval egyetembe a Tiberis-be (Tevere-be) akarta lökni. Pedig addigra már az idézett esenénytől számítva jó sok év telt el, de az olasz
nép valahogy nem volt hajlandó feledni a korábbi gyászos történteket.