Az uzsonnáskések sorában ismét eljutottunk a vikingekhez és egy tradicionálishoz nagyon hasonlító seaxhoz. Éppen időben, mert már kezdett kitörni a seaxhiány a PTA-nál.

A híres világutazó Piás Erik (Erik Deliriumsson) kevésbé híres apja,  Delírium Piásson király volt - akit népe a Vörösorrú Dög'jmár néven is emlegetett. De csak a háta mögött, mert nagyon erős ember hírében állt. Ő hagyta az utókorra ezt az eszközt. Ez még jóval azelőtt történt, hogy - mint köztudjuk - Tyrker (Törökszultán) és Ménrút (Rondaló) a két magyar rablóipari tanuló, cserediákként Vikingföldre utazott, tehát konkrétan marharégen. Ezért a késnek abszolute nincs közvetlen magyar vonatkozása, de ennek részletes kifejtése már egy másik történet lenne...

http://keptarhely.eu/images/2022/05/17/v01/20220517v01xrj0wb.jpeg

A kést a PTA külsős tagja, Faas Rynja Lósdottir - aki Lóbroki*, a híres jarl egyenesági leszármazottja - juttatta el a PTA Késmúzeumba, mint ősi viking EDC-t.  A képek egy autentikus viking drakkar autentikus evezős-ülőpárnáján készültek.

http://keptarhely.eu/images/2022/05/17/v01/20220517v01x86kfw.jpeg

A seax markolata és pengekialakítása első ránézésre is egyértelműen drakonida hatást mutat. Draco Süsüsson, akinek anyját gyengéd érzelmi szálak fűzték a híres egyfejűhöz (Süsü Einnhöfudsson), a maga korában híres késmester és a sárkánybőrözés ősi hagyományának ápolója, a drakonida stílus névadója volt. Ilyeneket kizárólag királyoknak és kiskirályfikáknak készített, erősen limitált példányszámban. Ez a kés feltehetően az egyetlen, kissé viharvert, de teljes épségben megmaradt munkája, és mint ilyen felbecsülhetetlen értékű.

http://keptarhely.eu/images/2022/05/17/v01/20220517v01x7b05q.jpeg

A hivatalos, drakkarkormány-közeli mondák szerint a penge dvergar munka, a főbb istenek, Chromos, Molybdeya és Vanadindr szokásos áldásával. Ezen áldások elsősorban a mindenhol ott leselkedő gaz  Rozsda kiátkozását szolgálták.
De egyes apokrifek szerint akár a napkeleti isten, Ki Chi Ocho egyik papja lehetett a penge valódi forrása.

http://keptarhely.eu/images/2022/05/17/v01/20220517v01xlc1y0.jpeg

A korra jellemző markolati szögecsek nemcsak esztétikai, hanem stabilitási feladatot is elláttak, mivel akkoriban mindent kivertek. Vasszögeccsel, ezüsttel, rézzel. Draco mester sem tehetett a közízlés ellenére, ő is kiverte.
A sárkánybőr markolatbürkék az elemzések szerint feltehetően a szokott módon, alulról gyantakonnyal, felülről olvasztott zümiházzal impregnáltak, középen pedig amelyik gyorsabb volt. A pikkelyek - az északon szokásos kézvédőhiány**** ellenére - stabil bökő és vágófogást eredményeznek.

http://keptarhely.eu/images/2022/05/17/v01/20220517v01x6rnsa.jpeg

A penge hossza 97 mm, vastagsága 2 mm, az eszköz teljes hossza 195 mm. Az elvégzett tesztek
alapján kiválóan vágta a fókaszalonnát és a fokával szép hullámosan, vastagon lehetett kenni a bálnazsírt a viking kenyérlepényre. A legdurvább teszten, a sarki lúd fagyott keménytojásának aprításán is kiválóan szerepelt. Bár utána már csak nehézkesen borotvált, de ezt a tulajdonságát - ismerve néhány vikingpofát - nem igazán hiányolták. Papírt sem vágott vele a tesztelőcsapat, hiszen ez az úri huncutság ott, abban a korban még ismeretlen volt.





*  Lóbroki jarl eredeti nevéről nem szólnak a krónikák, csak a kapott becenevén emlegetik. Lóbroki ugyanis korának híres lógolyó-bajnoka** volt.
**  A téli lógolyóverseny - a teljesség igénye nélküli - leírása:  egy mén golyóinak egy megfelelően kialakított ütővel történő olyan erősségű megütését kellett végrehajtani, hogy ne legyen ereje a mögötte levő versenyzőt megrúgni. A verseny kieséses, pontosabban kirepüléses rendszerben zajlott.  Akit a mén a körön kívülre rúgott a szűzhóba, az kiesett a további versenyből. *** A tél és a hó azért kellett, hogy a kirepülő ne üsse meg magát nagyon.
*** Forrás: Az ősi téli olimpiások. (szerk.  Ejmár Vidor, PTA)
**** Az északi - ma puukko - stílusnak nevezett, ujjvédő keresztvas nélküli késről, és a mondai
Kilencujjú Vejnemöjnenről még ősi hősi ének is szólt.
"...
Repült Vejnemöjnen ujja
Recsegett az ujja húsa
A kurv-anyád csak úgy zengett,
Istenpöcsök mennydörögtek
..."
Akkoriban, még nem ismerve a római akasztófát, nem is hiányolták a keresztvasat. Ujjuk meg volt dögivel.