Néhány idézet az Ószövetségből az előttünk álló feltételezhető időszak jobb megértése érdekében:

 

 

 

Jeremiás:

Azon a napon - mondja a Seregek Ura -, összetöröm az igát nyakukon és szétzúzom bilincseiket. Nem lesznek többé idegenek szolgái, hanem az Úrnak, Istenüknek fognak szolgálni, és Dávid királynak, akit támasztok nekik. Ne félj hát, szolgám, Jákob, - mondja az Úr -, Izrael, ne rettegj. Nézd, kiszabadítalak a távoli országokból, és utódaidat fogságuk földjéről. Jákob újra nyugalmat élvez, és jólétben él, senki sem háborgatja. Mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak, igen, megsemmisítem mind a nemzeteket, amelyek közé szétszórtalak. De téged nem semmisítlek meg, csak megfenyítelek, ahogy igazságosságom kívánja, mert nem engedhetem, hogy teljesen büntetlen maradj. (30,8-11)

De mind felfalják majd azokat, akik téged faltak, és fogságba jut minden ellenséged. Kifosztják, akik téged fosztogattak, és aki zsákmányt szed tőled, zsákmánnyá teszem. (30,16)

De megindul az Úr haragjának fergetege is, és pusztító vihar zúdul a gonoszok fejére. Az Úr fölgerjedt haragja nem csillapul le, míg csak végbe nem viszi és meg nem valósítja szívének szándékait; az idők végén értitek ezt meg. (30,23-24)

Igen, visszahozom őket észak földjéről, és összegyűjtöm őket a föld határairól: még a vakokat és a sántákat is; a várandósokat és a szülő anyákat is. Nagy sereg lesz, amely ide visszatér. (31,8)

Ne félj hát, szolgám, Jákob - mondja az Úr -, mert veled vagyok. Azoknak a népeknek mind véget vetek, amelyek közé szétszórtalak; de neked nem vetek véget, csak megfenyítelek igazság szerint, mert nem hagyhatlak teljesen büntetlenül. (46,28)

 

 

Mikeás:
A napok végén az Úr templomának hegye a hegyek orma fölé emelkedik, magasabb lesz minden halomnál. A népek odasereglenek, sok nemzet tódul oda. "Gyertek - mondják -, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének templomába, hogy tanítson meg minket útjaira, és az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról származik a törvény, Jeruzsálemből az Úr szava."
Nagy nemzeteken uralkodik majd, hatalmas népek fölött ítélkezik. A kardjukból ekevasat kovácsolnak, a lándzsájukból meg sarlót. Nem ragad többé kardot nemzet nemzet ellen, nem tanulják többé a hadviselést. (4,1-3)

Akkor Jákob maradéka olyan lesz majd a sok nép között, mint az oroszlán az erdő vadjai között, mint az oroszlánkölyök a juhnyájban: amerre jár, gázol és zsákmányol, és senki nem ragadja el tőle a zsákmányt. Emeld kezedet ellenfeledre, s elpusztul minden ellenséged. (5,7-8)

 

 

Zsoltárok:
A bűnösök nem állnak meg az ítéletkor, sem a gonoszok az igazak közösségében.
Isten ugyanis őrzi az igazak útját, de a gonoszok útja pusztulásba visz.
Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket?
A föld királyai fölkelnek, nagyjai összeesküsznek az Úr ellen és Fölkentje ellen:
"Törjük össze bilincsüket, tépjük szét rabláncukat!"
Aki az égben lakik, az mosolyog rajtuk, kineveti őket az Úr.
De egyszer majd haraggal fordul feléjük, és kemény szót intéz hozzájuk:
"Én szenteltem fel Királyomat a Sionon, szent hegyemen."
Az Úr végzését hirdetem; Ő így szólt hozzám: "A Fiam vagy, ma adtam neked életet.
Kérd tőlem, és örökségül adom neked a népeket, birtokodul a föld határait.
Vasvesszővel verheted őket, és mint a cserépedényt, összetörheted." (1,5-2,9)

 

Ézsiás:
Az utolsó időkben az Úr házának hegye szilárdan áll majd a hegyek tetején, és magasabb lesz a halmoknál. Oda özönlenek mind a nemzetek, felé tart számos nép, és így szól: "Rajta, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének házához, hogy tanítson meg minket útjaira, és így az ösvényein járhassunk. Mert a Sionról jön a törvény és Jeruzsálemből az Úr tanítása."
Ő tart majd ítéletet a nemzetek között, és igazságot szolgáltat számtalan népnek. Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. (2,2-4)

Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből.
Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erősség lelke; a tudás és az Úr félelmének lelke, s az Úr félelmében telik öröme. Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall, hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erőszakost, s ajka leheletével megöli a gonoszt.
Az igazságosság lesz derekán az öv, s a hűség csípőjén a kötő.
Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kis gyerek is elterelgetheti őket.
Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör.
A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtől elválasztott kisgyerek.
Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.
Azon a napon az Izáj gyökeréből támadt sarj zászlóként áll majd a népek előtt. Keresni fogják a pogány nemzetek, és dicsőséges lesz a nyugvóhelye.
Azon a napon az Úr újra kinyújtja kezét, hogy birtokba vegye népe maradékát, amely megmaradt Asszíriából és Egyiptomból, Patroszból, Kusból és Elámból, Sineárból, Hamátból és a tenger szigeteiről.
Fölemeli zászlaját a nemzetek előtt, és összegyűjti Izrael menekültjeit, a föld négy széléről összeszedi, akik Júdából szétszóródtak. (11,1-12)

Ezt mondja Isten, az Úr: Nézd, csak jelt adok kezemmel a népeknek és intek zászlómmal a nemzeteknek. Erre ölükben hozzák vissza fiaidat, lányaidat meg a vállukon hozzák.
Királyok táplálnak majd, és királynék lesznek a dajkáid. Földre borulva hódolnak előtted, s a lábad porát nyalják. Akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Úr, és hogy akik bennem bíznak, nem vallanak szégyent.
El lehet-e venni a zsákmányt az erőstől, és megszabadulhat-e a fogoly a vitéz harcostól?
Igen! Mert az Úr mondja: Az erőstől megszabadulnak a foglyok, és a vitéz harcostól elveszik a zsákmányt. Magam szállok harcba azokkal, akik ellened harcolnak, és én mentem meg a gyermekeidet.
Ellenségeidet megetetem a saját húsukkal; úgy megittasodnak a saját vérüktől, mint az új bortól. Akkor mindenki megtudja majd, hogy én, az Úr vagyok a te Szabadítód, és a te Megváltód, Jákob erőse. (49,22-26)

De Sion számára Megváltóként jön el, azok számára, akik Jákobból megtérnek gonoszságukból. Az Úr mondta ezt így!
Én pedig ilyen szövetséget kötök velük - mondja az Úr. A lelkem, amely rajtad nyugszik, és a szavaim, amelyeket ajkadra adtam, nem hagyják el ajkadat, sem gyermekeid ajkát, sem gyermekeid gyermekeinek ajkát, mostantól mindörökre - mondja az Úr.
Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted!
Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad.
Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez.
Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád. Fiaid messze távolból érkeznek, s a lányaidat ölükben hozzák.
Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul. Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse.
Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét zengik.
Nálad sereglik egybe Kedár összes nyája, s Nebajót kosai is neked szolgálnak. Mint nekem tetsző áldozatok, odajönnek oltáromhoz, hogy díszére legyenek dicsőséges templomomnak.
Kik azok, akik repülnek, mint a felhő, vagy mint a galambok dúcaikhoz?
A hajók gyülekeznek szolgálatomra, az élükön Tarsis hajóival, hogy hazahozzák fiaidat a távolból, s ezüstjüket meg aranyukat is velük, az Úrnak, a te Istenednek nevéért, Izrael Szentjéért, aki dicsőségre emel.
Idegenek építik fel falaidat, és a királyok szolgálni fognak. Mert megvertelek ugyan haragomban, de irgalmamban megkönyörültem rajtad.
Kapuid mindig tárva lesznek, sem nappal, sem éjjel nem zárják be őket, hogy behordhassák a népek gazdagságát, és királyaikat is idevezessék, hozzád.
Mert elvész az a nemzet s az az ország, amely nem akar szolgálni neked; az ilyen nemzetek mindenestül elpusztulnak. (59,20-60,12)

Idegenek állnak elő és legeltetik nyájaidat, szántóvetőid és vincellérjeid is más nemzetből valók lesznek.
Benneteket meg az Úr papjainak hívnak, és így neveznek: Istenünk szolgái. A nemzetek gazdagságát élvezitek majd, és kincseikkel ékesíthetitek magatokat. (61,5-6)

Ki az, aki Edomból jön, Boszrából, vörös ruhában; aki oly ékesen van öltözve s úgy lépdel, ereje teljében? Én vagyok az, aki igazságot beszélek, és hatalmam van a szabadításra.
Miért vörös hát rajtad a ruha, s öltözeted miért olyan, mint a szőlőtaposóké?
Magam tapostam a sajtót, népemből senki sem volt velem. Indulatomban összetapostam, haragomban összetiportam őket. Vérük így ruhámra fröccsent, egész öltözetem vérfoltos lett.
Mert a bosszú napja volt a szívemben, s elérkezett megtorlásom esztendeje.
Körülnéztem, de nem akadt senki, aki segítsen; csodálkoztam, de nem találtam támaszt. Akkor a saját karom jött segítségemre, és haragom lett a gyámolom.
Összetiportam a népeket indulatomban, széttapostam őket haragomban, és kiontottam vérüket a földre. (63,1-6)
Örülj, Jeruzsálem, s ujjongjatok ti is mind, akik szeretitek! Örüljetek és vigadjatok, akik gyászoltatok miatta!
Hogy tejével táplálkozzatok és jóllakjatok vigasztalása ölén, és elteljetek gyönyörrel dicsőségének emlőjén.
Mert ezt mondja az Úr: Íme, kiárasztom rá a békét, mint folyamot; és mint kiáradt patakot a nemzetek dicsőségét. Ölükben hordozzák csecsemőiket, és a térdükön becézik őket.
Mert a fiút, akit az anyja vigasztal, úgy vigasztallak meg én is titeket; [Jeruzsálemben leltek vigasztalást.]
Ennek láttán örülni fog szívetek; csontjaitok, mint a fű, sarjadoznak. Szolgáinak az Úr megmutatja kezét, ám ellenségeire haragja vár.
Mert lám, tűzben érkezik az Úr, harci szekere akár a forgószél. Szabadjára engedi izzó haragját, fenyegetését a lobogó lángokban.
Mert az Úr tűz által fog ítéletet tartani, és a kardja által az emberek fölött, s bizony sokan lesznek, akiket az Úr megöl. (66,10-16)

 

 

Az "Úr kardja" (Ézsaiás 66,16) a Schemhamphoras egyik kozmikus forrása, mellyel kapcolatosan az 1999.08.11-én létrejött, teljes napfogyatkozással hatásfokozott szabályos kozmikus kereszt illetve a 2022.08.11/12-én kialakuló T-kereszt jöhet leginkább számításba. Mint ismeretes, a korábbi dátum alkalmával nem valósultak meg a fenti elképzelések.