Én mindig bírtam Kovácsik Ádit, de el kell ismerni, Kovács a "semmiből" érkezve teljesen egyértelműen beuralta a posztot, jogosan őrizte  meg a helyét.

Az első félidőben lőttük a gólokat, de úgy éreztem, a másodikban lett inkább ritmusunk, végre nem ívelgettük a teljesen esélytelen fejpárbajokra a labdát Nikónak meg Kodrónak. Mondjuk így is erősen közepes játék volt, de mindegy.