CsabA Creative Commons License 2000.02.04 0 0 377
Kedves bagira3, az 1-es kérdésre DcsabaS tud mesélni szép elméleteket, tőle kérdezd. Ami a 3. pontot illeti, bizony lehet más oka is a vöröseltolódásnak. Az régi megfigyelés, hogy sok kvazár olyan galaxisok mellett található, amik vöröseltolódása jóval kisebb. Újabban azt mondják a csillagászok, hogy ez csak véletlen egybeesés, a furcsa csak az, hogy az ismert kvazárok fele van ilyen helyzetben. Ez azért statisztikaliag igen furcsa. Mivel a galaxisok vöröseltolódása bizonyos igen jellemző tulajdonsággal rendelkezik (frekvenciafüggetlen, az amplitúdóváltozás is stb.), ezért szokták azt mondani, hogy ez mindenképpen az einsteini kozmológiai metrikaváltozás (ezt szokták röviden "táguló világegyetem"-nek hívni, holott fizikai tágulásról természetesen szó sincs). Például a "fénykifáradás" a kozmikus fényelnyelés és más hasonló fizikai hatások nem ilyenek lennének. Azonban a gravitációs vöröseltolódás is teljesen azonos spektrumokat produkál mint a "tágulás". Ezért szerintem sokkal jobb magyarázat, ha feltesszük, hogy a vöröseltolódásnak csak egy része származik a "tágulás"-ból, a másik rész erős gravitációs tér eredménye. Különösen amiatt, hogy egyes elméletek szerint a kvazárok óriási aktív feketelyukak lennének. Itt szerintem természetes is lenne a nagy tömeg miatt, hogy ilyen effektus fellépjen. Persze ezt a csillagászok nem veszik figyelembe, mert akkor minden egyes galaxis esetén külön kellene becsülni ezt a részt, aminek a megállapítása szinte lehetetlen. Azt lehet mondani, hogy statisztikailag kiejtődik ez a rész, de a kvazárok szerintem ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.
Előzmény: bagira3 (373)