mo!
még két megközelítés
a rétegzettséget egy ház, egy tér, egy város tekintetében, sokkal nagyobb mértékben meghatározza az idő, mint egy megépülő terv. Egy ház, ami nem veszi ezt figyelembe, az vagy szar, vagy legyen ideiglenes építmény. Bővebbben. A rétegződést (én így közelítem meg a kifejezést) a használat hozza létre az épületnél (jó esetben generációk használják, más képek a falon, más bútorok stb., szerelem, gyilkosság meg minden, a költők ezt a ház emlékezetének mondják), az épületek felhúzása, átépítése, lebontása (plusz szoció változások meg minden) a városban - ami pedig együttesen és adott pillanatban határozza meg a város szövetét és vele a karakterét. Van épület, ami lehetővé teszi, hogy átépítés nélkül kétszáz évig használják. Van, amiről beköltözéskor kiderül, hogy használhatatlan. Van, ami illeszkedik is a városba, meg hozzá is tesz. Van ami nem, olyan is van, ami jól teszi ezt.
Második megközelítés. Valaki egyszer azt mondta, már nem tudom ki, hogy a mai ember ott vesztette el a lába alól a talajt, mikor kizárta az életéből a misztikumot. Misztikum tág értelemben mint racionális és logikus okfejtésekkel nem megmagyarázható. Egy ház legyen olyan, amit ha meglátsz, amit ha használsz, az úgy legyen jó, úgy dobjon fel vagy nyugtasson meg, vagy épp ellenkezőleg, kinek mi a jó, hogy nem kell megmagyaráznod, ne legyen azért f*sza, mert szamurájsisakformájú, vagy azért, mert b*szott drága szőnyeg van benne. Sokkal fontosabbak a felszín alatti dolgok, amikről persze vitatkozni sem lehet.
Asszem kicsit túlfilozofáltam, de nem baj, ugassatok le, ha kell.