folytatva a megkezdett gondolatmenetet (és élvezve első fórum-szereplésünket, valamint ezt a szép topicot): magyarországon vannak jó építészek (véleményünk szerint kb. tíz fő), és rendre épül néhány jó ház. ennek ellenére fennálló elégedetlenségünk oka végső soron egoizmus, az ember szeretné a maga képére alakítani a világot, a saját eszményei szerint berendezettnek látni. a lángossütőt viszont nem nyomhatjuk el, persze ő sem minket. mivel azonban kénytelenek vagyunk osztozni a világon, vajon a szépséges lángossütő bódé nem válik a mi elnyomásunk eszközévé? és ha mi építünk valamit a saját szánk íze szerint, álmatlan éjszakákat okozunk ezzel a lángossütőnek? csak akkor nem, ha a lángossütő bódé nem egy ideál megtestesítője, szemben a mi művünkkel.
magyarul azt a vitatható álláspontot képviseljük itten, hogy a lángossütő típusú tárgyak valamiféle igénytelenség eredményei, vagyis hogy gazdáik-létrehozóik ugyanolyan elégedettek lennének egy építészeti gyöngyszemmel is, függetlenül attól, hogy nem látnák a különbséget.