Amikor Masaryk egy londoni padlásszobában Európa uj térképét rajzolta

1916 novemberében vetette fel a londoni egyetemen Csehország és a Felvidék egyesítését - Ujabb leleplezések Benesék háboru alatti propagandájáról és "honalapitó" trükkjeiről

Az összeomlott Csehszlovákia vezérei, élükön Benessel Amerikában uj és hatalmas méretü propagandát inditottak meg hazájuk feltámasztására. A régi, bevált szerszám, amely huszegynéhány esztendővel ezelőtt oly eredményesen furta meg az osztrák-magyar monarchia hajóját, ujból munkában van. Herczeg Ferenc vasárnapi vezércikke mementóként figyelmeztet arra, hogy Benesék akcióba lépése a tengelyhatalmak és rajtuk keresztül Magyarország ellen irányul és hogy a mérgező propaganda ellensulyozására Magyarországnak is fel kell idejekorán készülnie.

Jól ismerjük ennek a rágalomhadjáratnak módszereit az 1919-es időkből. A modern honszerzés ravasz és alattomos fogásait, csalásait és hamisitásait leleplezték már memoárok és béketárgyalási jegyzőkönyvek. Érdekes részletekkel egésziti ki ezeket A. Posse Brazdova nemrég megjelent könyve, amely a monarchia felbomlasztásán dolgozó cseh forradalmárok aknamunkájáról mond el hiteles adatokat. Brazdova egyik bizalmasa volt Masaryknak és Benesnek és velük együtt irányitotta a háboru alatt a cseh árulók monarchia elleni akcióit.

- A köteles diszkréció még most is, oly hosszu idő után is lehetetlenné tesz - mondja Brazdova -, hogy elmondjam, mik voltak az eszközeink és hogyan értük el célunkat.

De néhány részletet mégis elárul. Megtudjuk ezekből, hogy a csehek már a háboru első évében hozzáláttak a nagy-cseh állam előkészitéséhez. A frontokon, odahaza és a külföldön egyszerre indult meg a munka. A harctéren a frontok ellenálló erejének gyengitésével, az ellenséggel való összejátszással. Árulás, hadititkoknak az ellenséghez való juttatása voltak az eszközeik. Nem elszórtan, hanem tervszerüen, előkészitve a front különböző pontjain. Oroszországban megalakult a cseh légió, amely már 1915-ben jelentékeny munkát fejtett

 

Masaryk Londonban, Benes Prágában

Ugyanakkor három külföldi országban megalakult Nagy-Csehország nemzeti tanácsa. Párisban, ahol Benes és Ossusky voltak a mozgalom irányitói, Londonbam, ahol Masaryk vetette meg a lábát, Scotus Viator és Vickham Steed segitségével és Rómában, ahol jelentékeny számu cseh élt, az olasz társaságban befolyásos összeköttetéseket épitve ki magának. Később Svájcban is volt irodája a cseh forradalmi bizottságnak, továbbá a svájci határhoz közeleső Annemasse-ban. Csehországból egyre nagyobb számban érkeztek fiatalemberek, akik megszöktek a katonai szolgálat elől és a forradalmi bizottság rendelkezésére bocsátották magukat. Hamis utlevéllel szöktek át a határon, kijátszva a hatóságok éberségét. Akiket mégis elfogtak, azokat befolyásos közbenjárók később kiszabaditották. A titkos futárok jól kiépitett hálózata működött hamarosan a központi hatalmak frontján keresztül az ellenséges vonalakig. A katonai helyzetről hoztak magukkal jelentéseket, készülő offenzivák tervét szerezték meg, Code-jegyekkel irt bizalmas jelentéseket csempésztek át a határokon.

 

Wladja és társa

Jómegjelenésü fiatalemberek látták el ezeket a szolgálatokat. Festők, muzsikusok, irók, akik a művészet jogcime alatt a legjobb társaságokba befurakodtak. Az Olaszországban működő szervezet vezetője egy Wladja nevü fiatalember volt; kitünő megjelenésü, ravasz, mindenre kész forradalmár. Hol szegényes ruhában tünt fel, mint menekült, szánalmat ébresztve maga iránt, hol csillogó orosz tisztiegyenruhát öltött magára, amely megnyitotta előtte az ajtót a legelőkelőbb körökig. Az elsők között volt, akik a magas orosz kitüntetést, a Szent György-rendet megkapták.  Brazdova irja, hogy ezeknek a fiatalembereknek nyert ügyük volt akár ifju vagy öreg hercegnőtől, akár arisztokrata hölgytől, akár modellektől  vagy zöldséges kofáktól kértek valamit. De keményvágásu katonák, zárkózott diplomaták szive is megnyilt előttük. Wladja Viktor Bollan névre szóló utlevéllel utazott, amellyel akadálytalanul eljutott Rómától Prágáig és vissza. Emberei is sürün jártak elzárt országhatárokon és frontokon át; gyakran tettek látogatást Prágában, ahol akkor már titkos forradalmi szervezet működött. A római orosz katonai attasé,  Wolkonszkij herceg utasitást kapott Petrográdból, hogy minden tekintélyét vesse latba a cseh forradalmárok érdekében. Wladja személyét mind titokzatosabb legenda vette körül. A legelőkelőbb körökben trónkövetelőnek tekintették, akire királyi korona vár az uj országok egyikében, amelyek Ausztria romjaiból fel fognak támadni. Azt suttogták, hogy a Romanov-ház tagja és Youdin herceg az igazi neve.

Magas összeköttetései birtokában merész tervek végrehajtására vállalkozott. Keresztülvitte azt, hogy a hadsereg szabadonbocsátotta a cseh nemzetiségü hadifoglyok egyrészét. Kiszabaditotta a börtönből a cseh politikai elitélteket. Rövidesen szabadlábra került Wessely nagy-cseh agitátor és egész családja, akiknek házában a csehek propagandairodája működött. A hadifoglyok egy része megfelelő utasitásokkal ellátva visszakerült Csehországba, ahol a monarchia felbomlasztásán dolgozó propaganda szolgálatába állott.

Egy londoni padlásszobában készül Európa uj térképe

 

1916 őszén fokozott eréllyel látott hozzá a cseh nemzeti tanács munkájához. Prágából megérkezett a cseh forradalmi bizottság egyik fontos személyisége, aki Bozinovnak nevezte magát. Ezt az álnevet annyira megszokta, hogy a háboru után a diplomáciai szolgálatban is megtartotta. Bozinovot szemelték ki az olaszországi propaganda vezetőjévé. Ugyanakkor Brazdova felkereste Párisban Benest, onnan pedig Londonba ment és Masarykkal folytatott megbeszélést. Érdekesen irja le Brazdova Masarykkal való első találkozását.

Egy hampsteadi kis családiház padlásszobájában lakott Masaryk. Amikor Brazdova belépett a sötét szobába, a nagy-cseh birodalom álmodója könyvek és térképek között ült iróasztalánál. A háboru utáni Európa uj térképét rajzolta. Bizalmatlan volt a jövevénnyel szemben, félt a kémektől. Csak napok mulva, amikor alaposan kiismerte, lett közlékenyebb. Masaryk befolyásos támogatói révén akkor már elérte azt, hogy előadást tarthatott a londoni egyetemen.

Brazdova Masaryk leánya, Olga kiséretében elment egyik előadására, amelyen a monarchia nemzetiségi viszonyairól beszélt.

Masaryk a térképen azt magyarázta hallgatóinak, hogy a néprajzi elv szem előtt tartásával, hogyan kell Európa uj határait megvonni.

Amikor először mondták ki ezt a szót: Csehszlovákia

- Ekkor hangzott el elsőizben a nyilvánosság előtt ez az ujdonsült (parvenü) szó: Csehszlovákia! - irja Brazdova -, az ősi, nagykulturáju Csehország régi neve: Bohemia helyett. 1916 novemberében volt ez.

Masaryk gondolata volt, hogy "a makacs, csökönyösen és gőgösen érzékeny tótokat egyesitsék a csehekkel egy közös hazában". Jövendő uj országuk határa, kiterjedése lehetetlen és megvalósithatatlan ábrándnak tünt fel akkor. Ezek a határok majdnem pontosan azonosak voltak azokkal, amelyeket a békeszerződés 1919-ben az uj csehszlovák állam számára megállapitott. Csak a kárpátorosz föld hiányzott még a papiroson elképzelt államból. Ennek a földnek a lakossága főleg kisoroszokból állott s az uj cseh honfoglalók az orosz védnökre való tekintettel  akkor még nem merték hálójukat kivetni erre az országrészre is.

A hallgatóság főleg kiváncsi idősebb hölgyekből állott, akik lelkesen, az uj eszmék iránti észrevehető fogékonysággal figyelték az előadást. "Nagyszerű! Ragyogó! Nagyon helyes!" - hangzott minduntalan a közbeszólás innen is, onnan is. Az első sorokban néhány idősebb politikus ült, köztük egy-két miniszter, de a hallgatóság Masaryk leányát és Brazdovát kivéve, csupa hatvanon felüli hölgyből és urból állott. - Nem titkolhattam csalódásomat - mondja Brazdova -, hogy kevés kilátással indulhatunk neki olyan uj honfoglalásnak, amelyért ilyen veterán harcosok szállnak sikra, mint Masaryk londoni hallgatósága.

Brazdova hozta hirül Párisba és Rómába honfitársainak, hogy milyen hatalmas állam képe lebeg Masaryk szeme előtt. Akkor hallották először, hogy Csehszlovákia lesz az uj állam neve, ahova majd hazatérnek. London, Páris és Róma hónapos szobáiban a nagy-cseh államról álmodtak ettől kezdve Masaryk és Benes forradalmárai.

És ami 1916 őszén megvalósithatatlan álomnak tünt fel merész képzeletü honfoglalók agyában, az két évvel később valóság lett. "Történelmi" tény, amelyet erőszak, ármány és gonoszság is csak husz éven át volt képes fenntartani.

                                                                  Kemény Ferenc.

 

Pesti Hirlap, 1939. július 2-iki száma ...