Én személy szerint nem támogatom a Belarusz elnevezést, mert ez abba a ritka típusba tarozik, melynek tagja (ha jól számolom, az -i végűeket leszámítva) egyedül a Japán név, ahol az ország nevét és a nemzetiséget ugyanaz a hangsor fejezi ki. Ha már fel kellene váltani a bevált megnevezést,  akkor jobb lenne a történelmibb Belorusszia.

A moszkvai Oroszországnak volt egyébként külön neve is: Muszkaország. Az Oroszország megjelölés szemantikailag analóg egyébként a szerencse szóval. Ez utóbbi eredeti jelöletlen jelentése is jelentéstapadással beszűkült, azaz felvette a jószerencse összetétel értelmét, de ettől még használatos maradt az eredeti tág értelemben is egyes összetételeiben, pl. balszerencse.

A fentiek analógiájára az, hogy az újkori politikai valóságra reflektálva a jelöletlen Oroszország megjelölés felvette a ’moszkvai Oroszország, Nagyoroszország’ értelmet, nem teszi önmagában érvénytelenné a hagyományos és a mindennapi használatban máig megmaradt Fehéroroszország elnevezést. A Kisoroszország, Vörösoroszország, Újoroszország megjelölések mára kiavultak, de lényeges, hogy a Fehéroroszország elnevezés máig élő maradt.

Egyébként a Fehéroroszország név valójában nem (fehér + Oroszország) összetételként alakult, és a nyelv sem ennek fogja fel, hanem (fehérorosz + ország) összetételként, tehát az országneveknek ahhoz a produktív típusához tartozik, amely a domináns nép nevéből az -ország utótaggal képzi az állam nevét. A Kisoroszország stb. is azért avulhatott el, mert maga a kisorosz stb. népnév is kiavult, és így a terület elnevezése modul eltűnt a produktív modell.

Meg kell említeni, hogy a magyar nyelvben az orosz népnév csak a legutóbbi időben korlátozódott a ’nagyorosz’ értelemre. Egyébként történetileg inkább az volt az értelme, amit ma ’ukrán’-nak, alkalmasint ’fehérorosz’-nak nevezünk. Kezdve a középkorral, amikor is az Oroszi nevű településeinknek a Magyarországgal határos keleti szláv betelepülők adták a nevét. Bezárva azzal, hogy a II. vh. alatt megszállt Kárpátalja szláv lakosainak (a kárpátukránoknak, ruszinoknak) is magyarorosz volt a hivatalosan kijelölt elnevezése: ebben az orosz megjelölés szintén egyszerűen keleti szláv az értelme.