Olvasom a linkedben:

 

"Subri (Sobri) Józsi, Öt megyére szóló kalandozásai közben sokszor megfordult Zalában is. Legutolszor a Sümeg - keszthelyi út mentén nyújtózkodó gyöngyösi csárdában ricsajozott a ringó derekú Répa Rozival, a leányfejjel asszonysorba került babájával."

Amit erröl tudni kell, Répa Rozi sosem létezett. 

Sobri az igen magasan növö virágszálakat szerette, és igen megejtette leányfejjel, de nem Répa Rozit, hanem Kesselstadt Antonia grofkisasszonyt. 

 

Annak a Kesselstadt grofnak a lányát, aki akinek emberei majd a Lápaföi csatában Sobrit lelövik. Az öreg Kesselstdtot ilyenformán a személyes bosszu vezérelte. 

Antonia grófkiasasszonnyal mi lett? Soha nem felejtette el szerelmét. Antoniának köszönhetö a Sobri legenda, és az utonállo megdicsöülése. 

Antonia inditotta el a legendát: 

 

"Sobri, a legnagyobb magyar rablóvezér, cimnel amely 1843-ban jelent meg német nyelven, az írója bizonyos Kesselstadt Antónia."

 

Akkor hogy is lett Répa Rozi Kesselstadt grófkisasszonybol? 

 

Egyfajta kegyelet és tapintat Eötvös Báro részéröl, aki "Utazása Balaton körül" cimü munkájával teremtette meg Répa Rozi alakját (hogy mér választott ennyire hülye nevet, amiböl már akkoriban is kilogott a loláb???) ezért hogy a grófkiasasszony "megesettségét" Répa Rozi nemlétezö szeretö alakjával elrejtse, 

 

Nos fölösleges volt, indirekte Antonia grofkisasszony a Sobri életrajzzal, ami utjára inditotta a legendát, maga tálalta ki a hozzá füzött érzelmeit. 

 

Valodi dréáma a 19. század elején:

 

a szerelems grófkiasasszony

a romantikus lelkü utonállo

és a bosszuszonjas apa regénybe illö története zárult le a Lápaföi csatában 1837 fenruárjában. 

eredeti forrás: Sobri Józsefet Antonia grofkisasszony csak Gyurinak szolitotta. Ezért aze redeti munka:

A. Kesselstadt, 1843: Georg Schobri dér Ráuber Hauptmann in Ungarn. Wien.