„csak egy alap részecske létezik, aminek két megjelenési formája van. az egyik az éter, mint közeg, amiben a rezgések terjednek a másik formája mint anyag, ami a hatásokat kelti és a térben terjeszti.”

Ebből számomra az következik, hogy a világmindenség alapvetően kvantumos (kristályos) szerkezetű, azonban az anyag kvantumai, elemi részecskéi hatáskeltő (hullámkeltő) képességgel is bírnak. Amíg az alapállapot az éter, vagy hullámközeg nagy áteresztőképességű, és rezgésbe hozható, addig a benne mozgó nagyobb képességgel, vagyis energiával rendelkező forma, az anyagi részecske saját-rezgése a hatáskeltő, ami az étert rezgésbe hozza. Ezek olyan logikai konstrukciók, amik egy önfenntartó és önszabályozó, folytonosan transzformálódó rendszert képeznek. Azonban van ennek a rendszernek egy „működési szabályzata”, a természet törvénye, amely még számunkra nem ismert a teljességében, ezért kísérlettel nem modellezhető./Ez a teremtéssel lenne egyenértékű feladat/ :)