Sziasztok!
30 évesen mentem férjhez. Fel sem merült, hogy felvegyem a férjem nevét, a leánykori nevemen ismert mindenki. Az üzleti életben és a magánéletben egyaránt. Úgy gondolom a megszokás nagy úr. Valószínűleg 20 évesen az Xné Y Z-t választottam volna.
Meg egy új aláírás! Brr! Aztán majd minden fizetésnél kötözködnek, hogy nem hasonlít a kártyán lévőre!:-))
A férjemnek egyébként ua. a neve, mint az apjának. Hívjanak úgy, mint az anyósomat?
Igaz-igaz, a férjem szülei egy kicsit húzták az orrukat a dolog miatt, de a párom megvédett.
Azt hiszem nem ez a fontos egy házasságban.
Viszont ez egy jó kis alkalom lehet, hogy megbizonyosodj a választásodról.
Üdv
gorilka