Kedves Greg Kirxi!

Úgy látom, nyitott ajtókat döngetsz. Mert.

"Két azonosnemű fölnőtt, szabad akaratérvényesítésben nem korlátozott személy kölcsönös beleegyezéssel egymással azt tehet, amit akar egy zárt szobában"
Egyetértünk, és úgy láttam mindenki ezen a véleményen van.

"Nem perverz..."
Itt is azonos véleményen vagyunk, nem is állítottam az ellenkezőjét.

Amiben viszont nem értünk egyet:

"Azt gondolom, hogy azonos nemű, egymással kiegyensúlyozott viszonyban élő párok igenis felnevelhetnek gyermeket."
Ebben nagyon nem értek egyet, legalábbis ami a Magyarországi viszonyokat illeti. Ez meg is indokoltam a 324-es hozzászólásomban.

"... Hogy erről harmadik személyeknek mi a véleményük, az erre a kettőre nézve teljesen közömbös. Ha nagyon hevesen nem tetszik ennek a harmadiknak, akkor az bizony az ő baja, mert valószínűleg az ajtók mögött zajló események valamely mozzanatára irigy"
Ezt nem kellett volna, kicsit provokáló íze van. Én "heteroszexuális orintációjú" pasi vagyok, és nem az a kérdés, hogy tetszik-e (amihez mellesleg éppen annyi jogom van, mint a két azonos neműnek egymással bármit tenni), hanem hogy tolerálom-e. Az a megjegyzés pedig, hogy "valószinűleg" irígykedem, nem méltó hozzád. Nem irígykedem, hanem undorodom, mint írtam is. És azt is leírtam, hogy miért, és hogy ebben nincs semmi különös, tekintve, hogy én a nőkhöz vonzódom.
Tudod, az a baj, ha egy homoszexuális mindenáron meg akar győzni engem arról, hogy az bizony jó, és nincs benne semmi undorító. Hát persze, egy homonak az a természetes, az a jó, az ad élvezetet, kielégülést, amit - mint írtam már - meg is értek, de könyörgöm én nem homo vagyok!! NEKEM az nem természetes, ahogy egy homokosnak az nem, amit én csinálok. És én még nem feltételeztem soha egy homokosról, hogy irigyelné azt, ami köztem és egy nő között történhet. És nem is akarom meggyőzni...
Szóval. Én tolerálom ha valaki homoszexuális orientációjú, nem piszkálom, még akár barátom is lehet (csak hagyományos értelemben!), ha amúgy jó fej. Tisztelettel kérem, hogy cserébe a homokosok tolerálják azt, hogy én viszont a nőkre bukom.
OK?

És a legérdekesebb, noha ez már kicsit filozófia.
"A "normális" szó használatáról:
Ezzel a szóval heteroszexuálisok nagyon könnyen és sokszor visszaélnek..."

Nem kívánom definiálni, hogy mi a normális, úgy általában (nem is olyan egyszerű...).
Természetes, hogy nekem az a normális ha nővel szeretkezem, és azt is természetesnek tartom, hogy egy homoszexuális manusznak az normális, ha pasival hál.
De engedj meg nekem valamit. Addig, amíg a népesség túlnyomó többsége hetero (több mint 90%, talán ebben egyetértünk), addig az általános felfogás szerint a heteroszexuális tekinthető normálisnak. Mint minden más területen itt is érvényesül a nagy (hansúlyozom, nagy) többség elve.
És külön kihangsúlyoznám, hogy ebben az esetben a "nem normális" kifejezés nem pejoratív jelentésű, csupán jelzi, hogy egy olyan dologról van szó, ami a nagy többségre nem jellemző.
Szóval nem élünk mi vissza a "normális" jelzővel, - csak élünk vele.

"És eközben minden olyan hozzászólás, beleszólás, ami nekem arról szólna, hogy énnekem mi a jó, és hogy amiben én vagyok, az mért rossz, ABNORMÁLIS sőt, agresszió"
Egy-két (komolyan aligha vehető) ellenséges beszólást kivéve, azt hiszem itt nem volt "agresszió". Soha, de soha nem akartam egyetlen homokost sem megtéríteni, nem cikiztem, nem állítottam, hogy az ő kapcsolata, vagy nemi élete rossz.
Egyetlen eset volt, hogy egy homokossal nézeteltérésem támadt, ami tetlegességig fajult (huhh, de finoman fogalmaztam), de akkor a tipikus zaklatás esete forgott fenn az illető által, ami nekem igen komoly zavart okozott akkori ifjabb lelkivilágomban.
Ennek ellenére tolerálom a homoszexualitást, de azt nagyon nem, ha engem "téríteni" akarnak.

Kéretik az én szexuális orientációmra is tekintettel lenni.
Csak ennyi.

Bye,
KoLa