Gergely Ágnes

 

Canaletto Varsóban

  

Ami készen van, az a démonoké.

Csak az védett, ami befejezetlen.

A megnevezés lőréseiben

egy tökéletlen téglát hagyni kell

 

a megidézett végzet ellen,

fiaztatni a tornyokat,

tetőre tető, árkád alá simuljon árkád,

megrendezni az ég alatt

a padlásablakok orgiáját,

vásárt égetni a piactérre,

 

folyóparton tehén rikoltson,

elnyújtott hangja kétszáz évig

kürtjel legyen ezen a parton,

polgárok lába gyökerezzen

ebbe a földbe, döngő

 

nagy oszlopok nyugalma átkozódjon

a megidézett végzet ellen,

egy város koloratúrája

zengjen a kőben, mint a katlan –

nincs szélfúvás a képeimben.

S a város fennáll. Rombolatlan.