Az általad említett Monroe egy igazi utángyártó. Nem láttam még autót, amiben gyárilag Monroe gátló lett volna...
Ezek a gyárak (sok olasz és török van köztük) vagy koppintják az alkatrészt, vagy szereznek egy dokumentációt és az alapján gyártanak. De soha nincsen gyári beszállítói minősítésük. Be lehet őket építeni, lehet hogy jók is (persze sok közöttük a gagyi) de a fő előnyük az olcsóság. Én többnyire csak olyan alkatrészt veszek, amit a gyár is megvesz.... Főleg futóműbe, kormányba.

A szűrők, szíjak stb. tipikus nagyszériás termékek. Az autószíjak (valahol már írtam) teljesen mezei, az általános gépgyártásban szabványosított profilú darabok. Néhány nagy gyártó uralja a piacot. Ezek közül az egyik pl. a Mitshubishi. (Nem az autógyár, hanem a konszern egyik tagvállalata) A világon talán legismertebb gyártó a Gates. Az ő választékukban szinte minden típushoz található szíj. Még azt is megteszik, hogy az egyébként „mezei” fogasszíjra, amit autósboltba szállítanak, ráírják hogy melyik autóba jó. De ez nem autóipari termék. Csak egy fogazott szíj, ami éppen jó egy autóba is. Semmiben nem tér el a Gates katalógusában felsorolt szabvány szerinti sorba rendezett választék egy elemétől.
Persze néhány gyártó hajlandó arra is, hogy a szíjra az autógyár nevét nyomtatja. Ha az autógyár köt vele egy szerződést, hogy vesz tőle egy pár millió darabot. De ettől a szíj még ugyanaz marad....
A szűrőknél is hasonló a helyzet. A szűrőbe való papírt iszonyatos mennyiségben gyártja néhány nagy cég. Aztán a sok kicsi mindenféle márkaneveken szerkeszt köré egy autótípus-specifikus házat. De az olajszűrővel óvatosan kell bánni.... Ugyanis ennek a lelke a papíron kívül a szelep, ami nem engedi az olajat visszafolyni, így indítás után gyorsan van kenés. A gagyi szűrőkben ez a szelep többnyire nem működik, ezért indítás után hosszú másodpercekig nincs olajnyomás. Ezt pedig a motor nem szeresse.

Ami még a japán autóknál az alkatrészbeszerzést nagyon megnehezíti, az a kicsi széria..... Kijön egy modell, aztán egy hét múlva már módosítják is. A tipizálás náluk még gyerekcipőben jár.... Az utóbbi években a japán gyárak jobb termelékenységük ellenére is sokat vesztettek a piacon, mert az európaiak szinte mind tipizálnak, óriási szériában gyártatnak (olcsón) alkatrészt. Pl. a Golf 4 fődarabjai megtalálhatók a Borában, az A3 Audiban, a Seat Toledóban, és a Skoda Oktáviában is. Ilyen szintű tipizálást japánoknál nem találni. De lehetne említeni a Peugeot-Citroen-Fiat kisbusz programot is....

Az idióta megoldások meg főleg azt a célt szolgálják, hogy csak saját szervíz javíthassa az autót. Más ugyanis nem tudja beszerezni az információt és az anyagot. Ilyen volt pl. a Renaultnak az a mániája, hogy különleges csavarokat alkalmazott (Pl. M7 csavar, 11-es kulccsal tekerhető.)Ha szerelés közben egy ilyen elveszik vagy megsérül, szinte pótolhatatlan. Egy db. csavart leesztergálni pedig kész anyagi csőd.
A japánoknál sok hülye megoldás jön a jobbkormányos szemléletből is. Ezért van pl. szinte minden japán autónál a bal oldalon a tanknyílás. Hogy egy kisebb útszéli kútnál, ahol nem tudsz jobbról odaállni hogyan tankolsz, az legyen a te gondod.
Az elektonika egyébként mindenhol bonyolítja a helyzetet. A mechanika szemmel követhető, ha lötyög meghúzod vagy kicseréled stb. De ha egy elektromos kütyü csak félig működik, azt szinte lehetetlen rajtakapni. Javitani meg teljesen reménytelen.
Nekem egyszer egy VW-ben volt bajom az ablakmosó szivattyúval. Hol működött, hol nem. Otthon a műhelyben mindig jó volt. Ha elindultam tuti nem spriccelt... Hónapokig képtelen voltam a hibát behatárolni.(kapcsoló? relé? vezeték? szivattyú?) Ha mértem, minden működött. Aztán egypár hónap után végleg elhalt. Akkor kiderült, hogy a szivattyú volt rossz.