Epizódok a balatoni hajózás történetéből:

"A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Mai kiterjedése 595 km2, hossza 77 km, szélessége 1,5 és 14 km között változik, de a 19. századig – a Kis-Balatonnal és a délparti magaslatok közé mélyen benyúló öblökkel, berkekkel együtt – a mainál jóval nagyobb területet foglalt el. Természetes hát, hogy a vidék lakóinak életében a hajóépítés és a hajózás mindig jelentős szerepet játszott.

A 16. század közepén a Török Birodalom előnyomulása révén a tó vize is hadszíntérré vált, ami a kereskedelmi hajózást szinte teljesen megbénította. A török kiűzése után a mezőgazdasági termelés és a kereskedelem ismét felélénkült, ami a hajózás fejlődésére is ösztönzőleg hatott. A hajóépítés alapanyagát a Balaton-mellék délnyugati térségében egészen a 19. századig fennmaradt őstölgyesek szolgáltatták.

A Festetics család - amely a 18. század első felében szerzett kiterjedt birtokot a térségében - a római-kortól ismert fenékpusztai rév mellett hajóácstelepet létesített, ahol kompokat, csónakokat építettek, javítottak. Ebből a telepből alakult ki a fenékpusztai "arzenál", amely idővel egész kis flottát bocsátott ki. A "magyar tenger" első nagyobb vitorlását, a "Christoph" sószállító hajót Festetics Pál gróf építtette 1753-ban. A legtöbb hajó a keszthelyi Georgikont alapító György gróf idejében (1755-1819) épült, akinek hajóépítő mestere az Itáliából hozatott Antonio Borri volt.

A tó két vége közötti áruszállítás sokkal gyorsabb és olcsóbb volt a vízen, mint a szárazföldi utakon. A Festeticsek hajói Keneséig faárut, visszafelé – messzi bányákból odáig kocsin érkező – sót szállítottak.

Minden idők legnagyobb balatoni vitorlás hajóját, a 33 m hosszú "Phoenix"-et Sebestyén "főindzsellér" tervei alapján gróf Festetics György építtette 1797-ben. A 'keszthelyi nagyhajó", mint a Balaton nevezetessége, hamarosan országos hírre tett szert, vízre bocsátását a dunántúli költők dalnokversennyel ünnepelték. Bár maga a hajó az évszázadok múlásával elenyészett, hírneve korabeli dokumentumok, irodalmi és képzőművészeti alkotások révén máig fennmaradt.

Eredeti tervrajzát a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban, 1:50 léptékű kicsinyített mását a Balatoni Múzeumban, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársai által rendezett hajózástörténeti kiállításon tekinthetik meg a múzeumlátogatók."

Forrás: http://100hires.hu/cikkek/phoenix-balatoni-vitorlas-nagyhajo (kiemelések tőlem)