A.Túri Zsuzsa
 
 Nihil

Úgy rémlik ígértél. Vagy csak félreértettem.
Öröknek hinni semmit se szabad. Mert ott voltál.
Amikor lázam volt. Amikor féltem. Amikor…
Mindig.
Megfejthetetlen mosolyok. Ott voltál. Most meg
már csak beleálmodlak.
A tavaszba. A hétköznapokba. Mert nekem már
sosem vagy. Se itt
se máshol. Ugyanonnan indultunk. Én tőled. Nem
ugyanoda
értünk. Természetellenes. Hogy te és nem én.
Neked fontosabb más, mint nekem. Semmi
sincs nélküled.  Esetlen örök szeretet. Olyan
szeretet, amely
után minden langyos. Hova hullik az élet?
Nem vádolok. Csak az emlékek. Azok szúrnak.
Meg az ígéretek. Talán csak képzeltem őket.
Áruló miként lesz, ki a kezdet volt?
Nincs kinek elmondani. Elveszítettem.
Pedig azt hittem, örök. Messze tőled még most is
fázom.
Mert semmi sincs nélküled.