Arról már volt szó, hogy az energia egyenérték figyelembevétele kevés a helyes kajcizás kialakításához, nézzük az összetevőket külön-külön:
- Szénhidrát:Elsődlegesen a szénhidrátok elégetése szolgáltatja az energiát az életfunkciókhoz, 1g 4.1kcal, ez a szervezet „üzemanyaga”. Az hogy mennyi szénhidrátra van szükségünk azt az aktivitás határozza meg (lehet akár 5g-12g/testsúlykilogramm*). A legegyszerűbben hasznosítható a szőlőcukor (dextróz). Két csoportra szokás osztani egyszerű~(cukrok), és összetett~ (pl. keményítő). De a mi szempontunkból inkább úgy kellene felosztani, hogy jó szénhidrátok, és rosszak (ez nem fedi az előző csoportot): kevésbé jó a cukrokból, a fehérlisztből készült termékekből, a burgonyából, fedezni a szénhidrátszükségletünket, mint teljes kiőrlésű lisztből készült termékekből, zöldségekből, hüvelyesekből, főzelékekből, magvakból, barnarizsből és gyümölcsökből. Az el nem égetett szénhidrátokat a szervezet először glikogén formájában átmenetileg tárolja, hogy a nap folyamán gyorsan mobilizálható tartalékként szolgáljon, de ha nem használjuk fel, akkor testzsír lesz belőle. A szénhidrátok a fehérjék beépülésében is szerepet játszanak.
- Fehérje:A szervezet építőanyaga (ebből lesznek az izmok, meg ilyesmi). A egy átlag ember szükséglete olyan 1g/testsúlykilogramm*, de egy testépítő akár 3g/testsúlykilogramm*- ot is felhasználhat. A fehérjék(proteinek) 22 féle aminosavból állnak. Ebből 8 eszenciális (eszenciálisnak azokat a tápanyagokat hívjuk, amiket a szervezet maga nem tud előállítani), a többit képesek vagyunk ebből a 8-ból szintetizálni. Azokat a ~ amik tartalmazzák mind a nyolc esszenciális aminósavat „teljesértékű fehérjének” híjják az embrek. (Mer ezek ilyenek.) Az aminósavaknak meg van az a rossz szokásuk, hogy csak egy bizonyos meg. hat. arányban hajlandóak beépülni (vmi. 60% glutamin+ez+az…), ezért az, hogy mennyit vagyunk képesek felhasználni(izmokba beépíteni) azt mindig az határozza meg, amelyikből a legkevesebb van. (Egyébként a vitaminoknál is van valami ilyes.) A fehérjéket a szervezet nem tudja raktározni, de ha van rá „igény” az izmokból(mert edzéssel jól megszekáltuk őket), és megfelelő az aminosavösszetétel beépíti. Tehát ha nem teljes értékű fehérjét teszünk az arcunkba akkor fenn áll a veszélye, hogy egyáltalán nem hasznosul. A „nem teljes értékűeket” (inkomplett) lehet kompletálni, azaz két nem teljesértékű forrás már tartalmazhat mindent (pl komplett: hüvelyesek + gabonafélék vagy magvak + zöldfőzelék, stb.). A teljesértékű~ állati eredetűek: hús, hal, tej, tejtermék, tojás illetve a szója. (A tojásfehérje a legtutibb, de a sárgájának a harmada zsír.). Nem teljesértékű, de nagyon sok fehérjét tartalmaznak: burgonya, bab, borsó, lencse, rizs, magvak.
- Zsír:A zsírok két csoportra oszthatók telített-, és telítetlen zsírok. A telített zsírok a „rosszak” bár rendkívül sok energiát adnak(9,3kcal/g), ami nem kerül elégetésre az már rohan is növelni a zsírpárnákat, elzárni az ereket, és pöckölni felfelé a koleszterinszintet. A telítetlen zsírok ellenben „jók” eszenciálisak, fokozzák a zsíranyagcserét (fogyasztanak?), és több más pozitív szerepük is van (sejtmembrán építő anyag, koleszterinszint csökkenés, idegműködés támogatása, vitaminok felszívódása, hormonok). Az állati eredetű zsírok – a halak kivételével – telítettek, azaz károsak. Én azt hiszem, minél nagyobb egy termék relatív zsírtartalma, - tehát minél töményebben tartalmaz zsírt – annál inkább hajlamos elraktározódni, hiszen a szervezet túl nagy zsíradék dózishoz jut egy időben, amit nyilván képtelen egyszerre elégetni. Szerintem kis mennyiségben se együnk olyan kaját, amiben 20% fölött van a zsírtartalom (pl. disznózsír 100%, vaj 80%, szalámik-kolbászok 45%, kövér sertéshús 40%, sülkrumpli 36%,mogyoró 63%, stb.). Telítetlen „jó” zsírokban gazdagok a halacskák (pl. a lazac, makréla, szardínia), a növényi magvak-olajok (lenmag, szója, kukorica,oliva, repce). Aztán van egy csomó olyan kajci amiben van ilyen is, meg olyan is, de - mértékkel! - inkább jó, mint rossz: (telítetlen%/telített%: csirkehús 70%/30%, szárazsonka 55%/45%, marhahús 48%/52%, bárányhús 40%/60%, margarin 66%/26%). A gáz csak az, hogy a „jó” zsírok is biológiai értéküket vesztik melegítés (de akár erős fény) hatására is. Szóval a zsírban-olajban sütést, - annak aki le akar fogyni - el kell felejtenie, mint ételkészítési eljárást.
- Rostok: Szerepük az egészséges emésztés elősegítése, és csomó betegség megelőzése „méregtelenítő” hatásuk révén. 30g-50g lenne a szükséges napi mennyiség. Teljes kiőrlésű lisztből készült termékekben, zöldségben, gyümölcsben, főzelékfélékben vihetjük be.
- Vitaminok-Nyomelemek: A vitaminokról és nyomelemekről felrakok majd egy táblázatot, de elöljáróban annyit, hogy jobban jársz, ha változatos papizással, nyers zöldségből, magocskákból, gyümölcsökből fedezed a szükségletedet, mint gagyi „mindenbennvannapiegyben” bogyeszokból, amiknek minimum 2séges a felszívódásuk.
- Folyadék: Szerintem általános probléma, hogy keveset iszunk, és akkor is hülyeségeket. Folyadékokkal szinte észrevétlenül iszonyatosan sok energiát és mocskot vihetünk be, lásd: üdítők, műanyag cukrozott töklevek („gyümölcslevek”), szénsavas getrák. Ezek hizlalnak, tönkreteszik a fogakat, és kínozzák a gyomrot. Az elégtelen folyadék bevitel következménye lehetnek: emésztési zavarok, gyakori fejfájás, vesekő, anyagcsere zavarok (elhízás?), bőr (talán minden más) gyorsabb öregedése, stb. Szerintem a napi 2.5l-4l szénsavmentes ásványvíz az, amire szükségünk van. És hamar észreveszi aki kipróbálja, hogy néhány hét alatt mennyire javul a közérzete, és csökken az éhségérzete. Az elégséges mennyiségű, és minőségű folyadékbevitel az egyik legfontosabb tényező a helyes táplálkozásban.

* száraz (zsír nélküli) testtömegre vonatkoztatva.