Nem csak ALsó-Ausztriában, hanem Stájerben és Morvaországban is portyáztak Ocskayék. Emberveszteség minimális volt, első sorban raboltak, gyújtogattak, ezért hívták a Tűz fejedelmének.

Nagyságrendileg helyes mind a két adat, a pestisről vannak szakcikkek is szép számmal. A járványok ellen érdemben először Mária Terézia lépett fel a közegészségügyi rendelettel, de csak az 1876/ XIV. közegészségügyi törvény oldotta meg.

A XIX. században a kolerajárványok következtében kb. 1 millió magyar állampolgár vesztette életét. Bővebben: 

http://kazivilaga.com/blog/2020/11/22/1707/

A török pusztítás és a kuruc háborúk, valamint a nagy pestisjárvány után az Alföld jó része és Északkelet-Magyarország jelentős része elnéptelenedett, ezért is volt nyugatról birodalmi német betelepítés (amely ráadásul a Habsburgok szemszögéből megbízhatóbb volt, mint a rebellis magyar), valamint a Trncsény, Túróc vidékéről kirajzottak a szlovákok (Felvidék szélére, illetve Nyírségbe - tirpákok - Békésbe és egy kevés a Délvidékre, valamint Felső-Zemplén és Máramaros hegyeiből első sorban Alsó-Zemplén, Abaúj, Borsod, Szabolcs irányába a ruszinok, de pár ezer közülük is a Délvidéken kötött ki. A svábok meg Buda körül (biztonsági gyűrű), Tolnában, Baranyában és Bácskában, Bánátban kaptak földet.