Azt írják a Red Badge of Courage volt. Nem a Chancellorsville-i csatát próbálja ábrázolni, bár azt állítják a róla szóló wiki cikkben, hogy a szerző onnan merítette az elképzeléseit. A terep semmi hasonlóságot nem mutat.
Egy-két megjegyzés mutatja a film és a valóság közti különbséget.
- Jenki katonaság vonul. Ennél a katonáknak jóval nagyobb málhájuk volt, teszem azt pokróc, kulacs, főzőedény, tölténytáska, élelmiszer.
- Az átkelésnél a parton pár ember valami egészen édekes dolgot szorongat a kezében. Nem tudom, mi az, de polgárháborús gyalogsági lővegyvernek rövid. Talán karabély akar lenni, de gyalogságnál az nem lehet, ugye. Az egyiket az alakja után I. világháborús Short Lee-nek nézem...
- Jön a lovasság, valamelyik szereplő aszongya Here comes our lancers. Ez nem a megfelelő terminológia a lovasságra.
- 1:20 körül az északi lovassági tiszt déli akcentussal beszél... Hm.
- Lovasságot (mind a harmincat) beküldeni a feltehetően déli ágyúk lőtte csatatérre, amire a gyalogság éppen még csak elkezdett felvonulni - ez nem egy ésszerű döntés.
- Majd déli ágyúk bőszen lövik a senkiföldjét - minek? A korabeli tüzérség távolságbemérésre nem lőtt ilyen mennyiséget.
- Ágyúk lövései állandóan a földön robbannak, csakhogy ekkor még nem volt becsapódásra detonáló töltet. A polgárháborúban a tüzérség lövedékei a levegőben robbantak, remélhetőleg a célpont fölött és onnan jött a srapnelzuhany. Vagy pedig úgynevezett solid shottal, tömör vaslövedékkel lőttek - az valóban becsapódott, de nem robbant semmi sem.
- Odajön egy katona a másikhoz és ad neki egy órát, hogy küldje haza, ha ő meghalna. Az illető nem kérdez semmit, hogy mégis kinek kéne ezt átadnia... Az ilyesmit mellesleg a halálos sebesülés _után_ volt szokás csinálni, nem előtte.
- Déli támadás készül, valaki továbbra is lövi a senkiföldjét, most éppen az északi ágyúk talán. Korosodó tiszt odalovagol valaki nagy sietve, hogy a századosnak tartani kell a vonalat. A katonái a mélyedés takarásában fekszenek, foghíjas támadóvonal készülődik ágyúk befogta terepen át, mire számítanak, ez a roham sikerülni fenyeget? Azonkívül a korosodó tiszt valószínűleg az ezredes kellett, hogy legyen. A polgárháborúban az ezredesek a katonákkal együtt csináltak mindent az első vonalban. Gyalog. Lóháton a dandárt vezető tábornoknak kell nyargalásznia, mert ő már nem tudja az alakulatát két széle között gyalog elérni. Csakhogy a dandártábornok is az első vonalból irányít, nem hátulról. Hátul a hadosztályt irányító vezérőrnagy szokott lenni.
- Kezdődik a gyalogsági összecsapás - nincsen egyetlen a korabeli lőporra jellemző füst a torkolattüzek után. Nem a gomolygó port kellene mutatni, hanem a fekete lőpor hatalmas füstjét, amitől egy sortűz után nem lehetett látni.
- Menekülőket próbál a harcba visszaterelni a tiszt - de jótékonyan nem vág rájuk a kardlappal, ahogy ez szokásban volt.
- Második részben az ágyúk mind vaktölténnyel tüzelnek. Normális töltet esetén az ágyú óriásit ugrott hátrafelé, nem állhattak mögötte.
- Limber, vagy caisson felborul jelenet: hat ló húz egy limbert és minden második hátán egy lovas (???). Valójában egyvalaki irányította az egész kócerájt, az volt a hajtó, vagy driver az ágyúk személyzetéből...
- Az ifjú hős ellentámadásba megy át és egymás után használja el a percussion capeket, amivel elsüti a fegyvert, csak éppen megtölteni felejti el...
- Katona nagyot harap a kenyéradagjába, amit az ingzsebében tárol - hát a korszakban nem, mert a sztenderd hardtack nevű kétszersült olyan kemény matéria volt, hogy abba ugyan bele nem harapott előzetes vizezés nélkül...
- Előrenyomulás közben a zászlótartó elesik - csak nem az USA zászlójával mendegéltek, hanem az ezred zászlójával, ami után a katonának igazodni kell, ezért nem mindegy, hogy hol van...
- Déli lovassági támadás bele az előrenyomuló északi gyalogságba - hát az sem volt józan, aki ilyesmit parancsolt
- Charge! - támadás! - kiáltja a bicegő hadnagy, majd gond nélkül tartja a lépést a katonáival. Valójában egy lábsebet kapott hadnagy ment magát összevarratni és szépen átadta az őrmestenek az alakulatot, mert nem tudja tartani a lépést. A korabeli ólomgolyók mindenféle seb esetén azonnal eldeformálódtak és óriási roncsolást vittek végbe a szövetekben. Még ha nem is törtek csontot és csak felszíni a seb, akkor is a földre kuporodik a sebesült és óriási kurvaanyázásba kezd. A sebesültek egy jajszót nem hallatnak az egész jelenet alatt...