Áttételesen egyébként mindenki használ matematikai eredményeket, pl. az összes elektronikus kütyüt algoritmusok hajtják, ami mögött matematika van.
Az átlagember ezt sem érti.
Szerencsére a televízió bekapcsolásához nem szükséges túl sok matek.
A világhálón is lehet bóklászni gráfelméleti ismeretek nélkül, bárki meg tud nyitni egy linket. (Már amikor működik.)
Egészen más tészta, ha egy működő berendezést kell összehozni.
És az algoritmust neked kell kitalálni, mert a kütyüben csak a képesség van meg. (Ráadásul nem azonos mindegyikben.)
Vegyipari üzem rendel egy vezérlőrendszert. Aztán azt mondja a beszerzési-értékesítési vezető (közgazdász): Nem mindig olyan koncentrációjú vegyszert kap, mint amit rendelt. Legyen szíves a számítógép átszámolni a mennyiségeket. Grrrr. És kivel tárgyal erről? Acélszerkezeteket tervező mérnökkel. Egyiknek se jut eszébe, hogy a koncentrációnak számos mértékegysége létezik. Matematikából (és közgazdaságtanból) hiába tanulták a százalék számítást. A kémiában csak a tömegszázalék számolható kémiai ismeretek nélkül (és még az is csak közelítés a kötési energia miatt). Neki a hordóra rá van írva, hogy 20%-os. De az már nincs feltüntetve, hogy melyik fajta százalékról van szó.
Építőipari cég akart vezérlőrendszert rendelni. Futószalagra emberek lapátolnak sódert, amihez megfelelő arányban kell cementet adagolni. Megméred, hogy mennyi sóder van a futószalagon, és adagolsz hozzá cementet. De csak egyetlen mérleged van, ami a folyamatosan működő futószalagra szakaszosan rákerülő anyagmennyiséget méri, a futószalag a mérlegre van szerelve. Biztosítani kell az y/x arányt, de csak az x+y mennyiséget mérheted. (Most arról ne is beszéljünk, hogy a motor is rázza, és a melós is ráakasztja a pfufajkáját, elemózsiás táskáját. x+y+z) Erre én nem tudok algoritmust. Egyesek dekonvolúciót javasoltak, szerintem alaposabb átgondolás nélkül. És meg is kellett volna csinálni, ha a beruházónál az illetékesnek nem lettek volna kétségei.
Habár az ilyenekből többnyire azért nincs probléma, mert úniós fejlesztési pályázat. Egy darab működőképesnek látszó mintadarab készül, amit soha senki nem fog használni. A működőképtelen algoritmusoknak is van piaca. (Persze ezt jó lenne előre tudni, mert akkor nem kellene görcsölni a használható algoritmuson.)
Létezik már kamu orvoslás (csodadoktorok), kamu fizika (falszárító). Vajon lesz kamu matek is?
Elvégre a matematikusokon kívül senki sem érti...