Lehet filozófiailag érvelni amellett, hogy ha már létezik egyáltalán akármi, akkor nincs okunk feltételezni egy korlátozó tényezőt, ami leszűkítené a ténylegesen létező dolgok körét.

 

De akár sejthető, akár nem, elképzelni mindenképpen lehet egy olyan multiverzumot, amiben összességében véve minden megvalósul, ami elméletileg egyáltalán megvalósulhat.

 

A kvantummechanika sok-világ értelmezése alapján tudjuk, hogy egy ilyen sokféleség hogyan összeegyeztethető azzal a tapasztalattal, hogy mi itt mégiscsak konkrétan egy bizonyos valóságot tapasztalunk.

 

De bármennyire is láthatatlan a hipotetikus multiverzum, a lehetősége felvet néhány érdekes gondolatkísérletet.

 

Egy példaként: Képzelj el egy kavicsot, ami lassan, apránként gördül le a sziklás domboldalon. Még nem lehet tudni, hogy belegurul a folyóba, és homok lesz belőle, vagy pedig legördül egy hasadékba. Sokmindenen múlhat. Azon, hogy hogyan nő a moha a kavics alatt, hogy hogyan fúj a szél, hogy a csapadék milyen utakon folyik, hogy a hőmérséklet hogyan képez újabb törmeléket.

 

A kettő nem ugyanaz. Vagy ez történik, vagy az. Ha aggódunk a kavics sorsa miatt, akkor ez két különböző lehetséges objektív tényellásnak számít: vagy ez lesz a sorsa a kavicsnak, vagy pedig az.

 

De egy olyan multiverzumban, ahol minden megvalósul, ez a két lehetőség csupán két szűkdimenziós tartománya a valóságos dolgok szükségszerűen teljes terének. Nincs semmiféle "vagy-vagy". Nincs válasz arra a kérdésre, hogy ez történik, vagy pedig az történik. Értelmét veszti a kérdés. Eltűnik az a logikai igazságérték, amire rákérdezünk, amikor a kavicsunk sorsáért aggódunk.

 

Ez vajon azt jelenti, hogy a különböző elképzelhető lehetőségek közül választó tényállások állítása csak akkor értelmes állítás, ha nincs túl bő multiverzum?

 

Vagy pedig ki lehet jelölni egy "mi univerzumunk" szeletet a hipotetikus sokféleségből, amivel definiálni lehet ezt az egy konkrét valóságot, függetlenül attól, hogy van-e multiverzum?