Kemecsei Gyöngyi
 
A régen várt

Kilincshez ér,
lábat töröl
és halkan benyit.
Nem szól,
de ért.
A vállamhoz ér,
majd puhán
rám simítja
édes bilincseit.
Igen.
Ő az.
A boldogság.
Ahogy csendben megérkezik.