halkabb_on
2022.01.01
|
|
0 0
96756
|
Szepes Mária: Csendesebb utakon...
Boldog vagyok Uram, hogy kiállhattam a sorból, hogy mindenki előttem rohan és hagyom már, hogy félrelökjenek és minden konc után az enyémnél gyorsabb kezek nyúljanak...
Nehéz volt először megállni a dolgok áradó sodrában, a lárma fülledt ütemében, ó mert forró, halálos izgalom hörgött a rohanók hangjában és a város lobogó, fénylő öléből gigászi kapuk tárultak tüzes öleléssel...
Most, hogy az elhagyott úton felismertem a Békét, a virágok szelíd arcában az Örömet és a fák égfelé ringásában az imákat, messze kerülöm a hangos, fényekben izzó várost és az éjszakát a csendes ég alatt töltöm inkább, hol csodálatos álmok és örök sejtelmek hajolnak hozzám a csillagokból... |
|